Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Simoncsics Péter: Magyar népdalok és népballadák finnül 180

180 SZEMLE - ISMERTETÉSEK tárolja. Ismét más problémákhoz vezet, ha a kérdező — az emberi érintkezésben megszokott módon — fölös részleteket is említ kérdésében. Ha az a kérdés, hogy ,,A kék színű, X. rendszámú autó vállalati tulajdonú-e?", vajon jeleznie kell-e a rendszernek, hogy a rendszám alapján egyértelműen azonosított autó vállalati tulajdonban van ugyan, de nem kék színű? Az előadók két, a gyakorlatban jól bevált kérdés-válasz rendszert ismertettek. D. WALKER ós H. KARLGREN rendszere orvosi adatbázison alapul; részint egy bőrrák-fajtára vonatkozó kortörténetekkel, részint pedig a májgyulladásra vonatkozó szakirodalmi passzusokkal áll az orvosok rendelkezésére. Egy másik svéd rendszer pedig a hatályos jogszabályokat tárolja és teszi egy kiterjedt terminál-hálózat segítségével elérhetővé a jogászok számára. Ez a rendszer egyébként külföldön — Magyarországon is — elismert a jogász szakemberek körében. SÁNTHA MIKLÓS Magyar népdalok és népballadák finnül Tonavalta puhaltaa Unkarilaisia kansanlauluja. Valikoinut ja sumoentanut VILJO TERVONEN.Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran toimituksia 336. Helsinki 1977. 114 1. Kuoliaaksi tanssitettu tyttö Unkarilaisia kansanballadeja. Valikoinut ja suomentanut VILJO TERVONEN. Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran toimituksia 351. Helsinki 1979. 72 1. Nem jöhetett volna létre e két kiadvány, jelenlegi formájában ós színvonalán legalábbis nem, ha ILMARI KROHN 1893-ban meg nem kezdi a Suomen kansan sävelmiä (A finn nép dalai) c. gyűjtemény kiadását, benne úttörő dallamtipizálási rendszerével. Magyarországon egy efféle kiadványnak pusztán csak előfelételeit jelentő gyűjtés is csak több mint egy évtizeddel később, valamikor 1906 körül indul meg, midőn KODÁLY ZOLTÁN és eleinte tőle függetlenül BARTÓK BÉLA kezdeti habozás és kételkedés után elhitték a fülüknek, hogy a magyar parasztdal különleges zenei értéket képvisel. A rohamosan gyűlő anyag rendszerezést kívánt, s példa után kutatva bukkan rá BARTÓK (ámbár nem is volt nehéz) Európa azidáig egyetlen dallamrendszerező tipológiájára, Krohn munkájára. így történt, hogy Krohn dallamtipológiája lett, természetesen az anyag megkívánta változtatásokkal, a magyar népi dallamok rendező elvévé. Jelentőséggel teljes ebben a vonatkozásban az is, hogy a fonográf népzenei gyűjtésre való felhasználásának ötlete történetesen szintén Finnországból származott Magyarországra, mégpedig a Kalevala-fordító VIKÁR BÉLA közvetítésével. Ez a technikai eszköz tette lehetővé a tömeges gyűjtést, mely által lehetségessé vált egy egész nép (a magyar) ós egy soknemzetiségű ország (a történelmi Magyarország) teljes akusztikai-auditív kultúrájának rögzítése. Ilmari Krohn ós munkatársai a maguk korában tudományuk, a népzenekutatás élenjáró munkásai voltak, noha erről a világ — Bartók és Kodály kivételével — nem vett tudomást. Pedig munkásságuk természetesen követte a világhírre jutott Elias Lönnrotét, aki elsők között „ment el a nép közé" annak költészetét fölkutatni egy olyan korban, amikor a „népdalok" inkább