Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Tervonen, Viljo: Szinnyei József első finnországi útja [József Szinnyeis erste Reise nach Finnland] 3

SZINNYEI JÓZSEF ELSŐ FINNORSZÁGI ŰTJA 15 ebben a színházban talált élete párjára. A falu rossza még mindig műsoron volt, és fellépett benne egy a színházhoz 1876-ban szerződtetett tamperei ifjú hölgy, Hilma Rosendahl, aki a színháztörténet szerint ,,művelt és képzett, termetét tekintve arányos és megjelenésére nézve megnyerő" volt.38

A „táncmester"-nyelvész egyre szorosabb kapcsolatba került a szereplőgárdával, és egyre nagyobb érdeklődést mutatott az ifjú Hilma Rosendahl iránt. Szinnyei szerelme természetesen nem maradhatott titokban. Beszámolt róla levelében barátjának, Thallóczy Lajosnak, aki 1880. február 13. kelt tréfás válaszában megállapítja, hogy ,,benn vagy az aranyos kalitkában". Szinnyei az ő számára „Finnusba ojtott testvér! Tanúimányos czimbora !", akivel lehet tréfálkozni. Thallóczy persze tudja, hogy Szinnyei komolyan beszélt: „Fejezd ki jegyesednek őszinte jó kívánságaimat, magyarázd ki neki jeles voltomat s mondd meg neki, hogy olyan élete lesz neki itt, hogy még az a 77ik öregapja se dégált különben bor nélkül való hazájában .. . Első levelemben ki is fejeztem abbéli nézetemet, hogy finna lesz a párod, s im bevált a szó, amint dukál is."89 Akkoriban az ilyen házasság nem lehetett túl könnyű elhatározás egyikük számára sem. Az 1880. március 13-án kelt finn nyelvű levelében némi óvatossággal Szinnyei így írt Budenznak: „Mit szól ahhoz, Bátyám, hogy magammal viszek Magyarországra egy finn aszszonykát? Ezután már senki, még a néhai Fogarasi sem tagadhatná a finn-magyar rokonságot. Nagyon kedves volna, ha Bátyám is eljönne Tamperéba, a nyáron tartandó esküvőnkre." (Szinnyei a szótáríró Fogarasi Jánosra célzott, aki a mongol rokonság híve volt, ós a jelek szerint kételkedett a finnugor nyelvrokonságban).40 Jalava Szinnyeit megelőzve sietett hírt adni Budenznek Szinnyei szerelméről, hogy az semmiféle előítélettel ne viseltessen a menyasszony iránt amiatt, hogy színésznő. 1880. február 4-én kelt hosszú levelében Jalava többek közt a következőket írja: „Hilma Rosendahl kisasszony nem holmi északi bűbájos, hanem szeretetre méltó, jó szívű finn hajadon, akiért Jóska hálás lehet a sorsnak . . . (Ez a frigy) nem pillanatnyi fellobbanások ós érzések hatására, könnyelműen kötődött. A kezdete időben legalább három hónapra megy vissza. A mi hajadonaink ugyanis oly különösek, hogy nem borulnak hanyatt homlok az első férfi nyakába, aki tetszését nyilvánítja irántuk — mégha ez egy csinos, fiatal magyar doktor is lenne. Meg akarják ismerni azt a férfit, aki az ő szerelmüket kéri, vannak-e olyan természetbeli sajátosságai, hogy a sorsukat vele mindörökre egybeköthetik. Ezt Jóska barátunknak is tapasztalnia kellett . . . mielőtt az a kis szó »igen« elhangzott . . . Most már nem marad egyéb hátra, mint hogy Szinnyeinek ti ott szereztek egy jó állást, hogy hozzáláthasson a „program" második részéhez, azaz a házassághoz . . . Most, hogy Szinnyei a magyar és a finn népet közelebb hozta egymáshoz, mint bárki más magyar vagy finn őelőtte, remélem, hogy a két testvérnép kapcsolatai ezentúl még közvetlenebbek lesznek. Egy fiatalember már azzal fenyegetőzik, hogy elutazik Magyarországra, megbosszulni e bájos finn hajadonnak innét való elvitelét, ós hogy majd Magyarországról elrabol egy szép leányt és idehozza."41 -(Csak később indult két finn nyelvész, Heikki Paasonen és Yrjö Wichmann ilyen leányrabló útra: mindketten magyar nőt vettek feleségül.) • 38 Suomalaisen teatterin história.

II. Helsinki 1907. 294. 39 MTA Kézirattár.

M. ír. Lev. 4°. 181./3. 40 MTA

Ms. 4756/193. 41 MTA

Ms. 5447/68 I, II.