Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Tervonen, Viljo: Szinnyei József első finnországi útja [József Szinnyeis erste Reise nach Finnland] 3

SZINNYEI JÓZSEF ELSŐ FINNORSZÁGI ÚTJA 11 valami ragyogásba vonja ezeket a darabokat . . ."Ezenfelül Bergbom tudja jól, hogy ezek hatással lesznek a (finn) közönségre.27 Szinnyei fordítása 1879. november végén jelenik meg. A Finn Irodalmi Társaság könyvtárában van egy példány, amelyet Elias Lönnrotnak dedikált „mély tisztelettel a fordító". Számot adva munkájáról Budenznek a következőket írja Szinnyei (december 7.): , ,A »Mustalainen«-t bizonyára meg tetszett már kapni, mert még a múlt hét elején elküldtem; ha netán volna most az egyetemen egy pár jó finnista hallgató, szívesen küldenék azok számára is néhány példányt. Bergbom kérésére fordítottam le, s ez nem is volt munka, hanem csak mulatság; az egész két hetet vett igénybe."28 A végzett munka fölött érzett örömöt azonban valószínűleg elhomályosította Genetz szőrszálhasogató kritikája, amely a Kirjallinen Kuukauslehti 1879. évi utolsó számában jelent meg. Szinnyei válaszolt rá, de a vita folytatódott, mígnem a fordító elegánsan véget nem vetett neki a lap 1880/7, számában. Szinnyei nem tudta elhallgatni vitáját Budenz elől sem. 1880. március 13-ási írott finn nyelvű levelében a következőket mondja: ,,Urambátyám bizonyára csodálkozik, hogy finnül merészelek írni azután a kiporolás után, amit néhány hónapja Genetz komától kaptam — egészen barátian. De hál' Istennek, eléggé hozzászoktam az ilyesmikhez, úgy hogy sokkal rosszabbat is el fogok viselni; nem tör az csontot. Egyébként Genetz komán a Kuukauslehti utolsó (februári) füzetében Rothsten még alaposabban elverte a port, mint rajtam, itt ti. 'úgy számláznak, ahogy fizetnek'."29 Jalava nem vett részt ebben a vitában, mivel Szinnyei elismerte, hogy a ,,finn férfiútól és írótól" segítséget kapott; lehet hogy Jalava ellenőrizte a fordítást. 1880. február 4-én Jalava felindultan ír Budenznak: „Azok a hibák a fordításban, amikkel Genetz Szinnyeit vádolja, olyanok, amelyek nem is hibák, hanem amiben épp ellenkezőleg a tisztelt recenzens téved — olyanok, amelyek jogosságában kételkedünk — olyanok amelyek valóban indokoltak — , de amilyent minden irónk elkövet, a legjobbak is, és köztük maga Ahlqwist, a finn nyelv professzora és Genetz docens. — Szinnyei fordítása röviden szólva éppolyan jó, mint azok, amelyek legkiválóbb íróink kezéből kerülnek ki, és sokkal jobb, mint az átlagos fordítók munkái."30 Betegség miatt a színmű premierje 1880. május 4-re tolódott. A meglehetősen kellemes dalok megnyerték a közönség tetszését. Végül Szinnyeit is a függöny elé hívták. Később ez a színmű Mustalaiset vagyis magyarul Cigányok (ós nem Cigány) címmel szerepel a Finn Színház műsorán, mivel már 1874-től műsoron volt egy hasonló című Tóth Kálmán-darab, A cigány. Ezt németből Tuokko, azaz Antti Törneroos fordította.31 27 Suomalaisen teatterin história.

III. 18 — 20. 28 MTA

Ms. 4756/192. 29 MTA

Ms. 4756/193. 30 MTA Ms. 5447/68

I, II. 31 ANTTI TÖRNEROOS,

írói nevén TUOKKO (1835—1898) költő, szorgos fordító. Színdarabokat fordított a Finn Szénház részére, de munkája nem mindig talált tetszésre, ezért többek között Jalava javított rajtuk. Nyilván ezzel magyarázható, hogy a Suomalaisen teatterin história (A Finn Színház története) c. műben közölt színdarabok jegyzéke szerint Tóth Kálmán darabjának fordítójaként Jalava szerepel; a darab nyomtatásban is megjelent, a fordító neve nélkül. Törneroos németből fordította A cigányt.