Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Tervonen, Viljo: Szinnyei József első finnországi útja [József Szinnyeis erste Reise nach Finnland] 3
10 TERVONEN, VILJO Ezután, csakúgy mint a nyáron a feleségének, Jalava azon kesereg, hogy Szinnyeinek nem igen ízük a finnek kedvenc itala. (Ezekről az italozási szokásokról Szinnyei mulattató képet fest Az ezer tó országa című könyvének XVIII. fejezetében, melynek címe: Helsingforsi élet.) A levél így folytatódik: „Egyébként teljesen egészséges, és már a hidegektől sem fél úgy, mint kezdetben. Az idén, különös bizony, roppant kemény hidegek voltak nálunk, —15° és —19° közt. — Nyelvkönyvünk meglehetősen előrehaladt, mivel majd minden nap dolgozunk; egyáltalán nem valami könnyű munka — vigye el az ördög azokat a ti igekötőiteket ! — Ami Szinnyei finn nyelvtudását illeti, abban ő már egész mester; jobban beszél és ír, mint sok született finn. Pillanatnyilag nyelvünk különböző nyelvjárásait kutatja. Nem volna lehetséges a számára újabb állami támogatást biztosítani, hogy itt maradhasson még a nyárig, ha már egyszer itt van?"24 A szótárterv továbbra is foglalkoztatja Budenzet, mivel Jalava a következő szótárakat25 említi neki: Rothsten, Latin—finn; Geitlin, Finn—latin; Ervast. Finn—német; Swan, Angol—finn szótárát, amelyek „szép lassan előre haladnak". Beszámol arról, hogy Szinnyeivel bemutatkozó látogatáson voltak Ahlqvistnél. A levél így fejeződik be: „Ezen a héten 'magyar esték' voltak nálunk a színházban, ugyanis a Falu rosszát adták és ráadásul csárdással. Ezt ugyanis Szinnyei, aki úgy tűnik éppen olyan tehetséges „táncmester" mint „nyelvész", tanította be színészeinknek és színésznőinknek. Januárban mutatják be Szinnyei fordításában A cigányt."24 Mint ismeretes, Szinnyei 1880 tavaszáig maradt Finnországban. így a barátok folytathatták a magyar nyelvkönyv írását. 1880. április 2-án a következőket írja Jalava Budenznek: „Egészen novembertől majdnem minden nap a magyar nyelvtan elkészítésén dolgoztunk. A munka annyira előrehaladt, hogy maga a nyelvkönyv már elkészült (3 ívet már ki is nyomtak), és az olvasmányok egy része is készen áll, most éppen ezt szerkesztjük. Talán a jövő hónap folyamán elkészül a könyv. — Ezen kívül Szinnyei oroszul kezdett tanulni."26 A könyv abban az évben megjelent. Jalava rögtön használatba is vette a helsinki egyetemen, ahol ősszel magyart kezdett tanítani. A fenti levélből kiderül, hogy az ifjú ösztöndíjasnak sokféle tennivalója akadt. Az, hogy egy magyar darabot ő fordított le finnre (Szigligeti Ede, A cigány), ékesen bizonyítja, milyen finn nyelvtudásra tett szert. Jalava tagja volt a Finn Színház vezetőségének, és 1877-ben lefordította Tóth Ede színjátékát, A falu rosszát (Kylän heittiö), amelynek éppen olyan kirobbanó sikere volt Helsinkiben, mint a Nemzeti Színházban Magyarországon. Bergbom színházigazgató, aki már visszatért külföldi útjáról, budapesti tartózkodása során betekintést nyert a magyar színjátékirodalomba, megismerkedett az irodalmi élet kiválóságaival, többek közt Greguss Ágosttal és Rákosi Jenővel, és egyben új műsort keresett saját színháza számára. Három levélben a népszínművekről ír a nővérének, és megállapítja, hogy azokban olyan költői báj van, „amely talán többnyire etnográfiai és nem művészi, de ami mégis 24 MTA Ms. 5447/67. 25 JALAVA a következő szótárakra gondolt: F. W. ROTHSTEN, Latinalais-suomalainen sanakirja. 1864 (újabb kiadása 1884); J. G. GEITLIN, Suomalais-latinalainen sanakirja. 1883; K. ERVAST, Suomalais-saksalainen sanakirja. 1888; C. G. SVÁN—H. GRAN-STRÖM, Englantilais-suomalainen sanakirja. 1904. 26 MTA Ms. 5447/68 I, II.
