Nyelvtudományi Közlemények 82. kötet (1980)
Tanulmányok - Radics Katalin: Tipológia és nyelvtörténet [Language History and Typology] 3
16 RADIOS KATALIN A vizsgált mintában az assiniboine volt az egyetlen, tiszta pronominális típusba tartozó nyelv.10 A pronominális típus egyes jegyei azonban előfordultak a másik két bemutatandó paradigmatípusban is. Fel kell vetni azt a lehetőséget, hogy előfordulhat olyan nyelv, amelyben anaforikus pronominalizáció esetén névmási eredetű affixum jelölné az igei paradigmákban a harmadik személyt, viszont (hasonlóan az itteni birtokos szerkezetekhez) lexikális bővítmény esetén zéró. Ilyen affixálási típussal azonban a vizsgált nyelvek között nem találkoztam. 5.2. Az adaptációs minta. Két olyan nyelvet találtam, ahol — ha nem is mindegyik paradigma, de a paradigmák egy része sok részletében a fönt tárgyalt, tehát pronominális eredettel magyarázható. A pronominális mintától azonban két ponton is jelentős eltérések mutatkoznak; az eltérések alapján e nyelvek egy új paradigmatípust képviselnek. Az eltéréseket az is indokolja, hogy mindkét nyelv szuffixált személy-jelölőket tartalmaz és TVX típusba tartozik, az affixálás elve tehát igen régi lehet bennük és az idők során nagy változásokon mehetett keresztül. 5.2.1. A penutia nagycsalád izolált nyelveként ismert takelmában tizenegyféle igei paradigmát tartanak számon (SAPIR 1922). A tizenegyből hétben zéró az alanyi és a tárgyi paradigma harmadik személye. Ezek az igei paradigmák tehát az assiniboine-hoz hasonlóan épülnek föl. A birtokos paradigma szerkezete azonban eltér az ottanitól, ugyanis nemcsak a névmási birtokost tartalmazó szerkezetek tartalmaznak személy-jelölő affixumot (mely jelen esetben szuffixum), hanem a lexikális birtokost tartalmazó szerkezetek is: • hap'-da sgi'si hap'-da (SAPIR 1922. 292) fiú-Px3sg Coyote fiú-Px3sg '(az ő) fia' 'Coyote fia' Ez az eltérés kétféleképpen látszik magyarázhatónak. Vagy az a helyzet (ez a valószínűbb), hogy a birtokos paradigma nem azon az úton és nem abban az időben keletkezett, mint a harmadik személyben zérót tartalmazó igei paradigmák, hanem a testes harmadik személyt tartalmazó paradigmákkal párhuzamosan; vagy az, hogy analogikus átvitel eredménye a lexikális birtokosszó mellett a harmadik személyű birtokos személyrag. Az előző föltevést az támogatja, hogy SAPIR nyelvtanában egy olyan paradigmával rokonítja a birtokos paradigmát, amelyben testes harmadik személyű morféma található (vö. SAPIR 1922. 231). A másik föltevés mellett az szól, hogy nagyon is valószínű, hogy egy olyan nyelvben, amelyben jelöletlen birtokos szerkezetek találhatók a személy-jelölővel jelöltek mellett, átterjedjék a jelölt minta a jelöletlen szerkezetre is. Igen sok olyan mondattípus van, amely az átterjedést segíti, köztük első sorban említhetőek azok a szerkezetek, ahol a birtokszó birtokosa ugyan 10 A HUNT AL VY PÁL által 1861-ben leírt dakota nyelv igen közeli rokona az itt tárgyalt assiniboine-nak. Az igei paradigma harmadik személye e nyelvben is zéró, mind tárgyra, mind alanyra vonatkozólag, a birtokos paradigma harmadik személye viszont nem-inherensen birtokolt főnevek esetén nem-zéró. E nyelvben azonban a jelöletlen birtokos szerkezetet csak egy változatként sorolja fel a szerző a Px3sg-vel jelölt szerkezetek mellett. Hunfalvy egyébként nagyszerű grammatikai vázlatát azért nem tekintettem forrásmunkának, mert feltehetőleg közvetett adaptációja GABELENZ 1852-ben kiadott Dakota Grammatik-jának, így nem számítható eredeti leírásnak. •
