Nyelvtudományi Közlemények 82. kötet (1980)
Tanulmányok - Radics Katalin: Tipológia és nyelvtörténet [Language History and Typology] 3
/ TIPOLÓGIA ÉS NYELVTÖRTÉNET • 13 4.2.2. Hogyan magyarázzuk azonban azokat az eseteket (s ilyen nem kevés volt), ahol az igei paradigma harmadik személye nem zéró? Éppen ezekre az esetekre vonatkozólag teszem fel, hogy a nem-zéró affixum közvetlen történeti előzménye nem névmás (1. 5.2. és 5.3.), hanem vagy egy később adaptált, különleges funkciókat ellátó szuffixum, vagy egy, a mondatszerkezetben ,,ragadt" eset jelölő. 4.2.3. Nem érintettük azonban eddig a birtokos paradigmákat. E paradigmákban csak akkor találtunk zéró harmadik személyű affixumot, ha inherensen birtokolt szótőről volt szó (assiniboine), ami érthető is, mivel a neminherensen birtokolt szótövek nem értelmeződnének birtokos szerkezet tagjaként, ha valamilyen testes elem (affixum vagy lexális birtokszó) nem utalna e viszonyra. Azonban a birtokos szerkezetek esetén is magyarázatot kell találni arra, hogy miért fordulhat elő lexikális birtokos mellett nem-zéró harmadik személy-jelölő. Eléggé valószínűtlen, hogy topikalizáció volna e szerkezetek történeti előzménye, ugyanis meglehetősen ritka, egyes nyelvekben pedig egyenesen a grammatikalitás határát súrolja a topikalizált birtokos szerkezet. Nem várható ezért, hogy ilyen nagyszámú nyelvben birtokos paradigmák kialakulásához vezessen a topikalizált birtokos szerkezet neutrális szerkezetként történő újraelemzése. Egy ilyen folyamathoz a következő típusú topikalizált szerkezetek nagyszámú előfordulását kellene eredetiként föltételezni: Magyar ??Mári Angol: ??Márta, az ő könyve ? Peter, his book Nem zárható ki ennek ellenére, hogy ilyen úton is létrejöjjenek birtokos sze~ mély-jelölő paradigmák.8 A későbbiekben bemutatandó assiniboine és agta szerkezetek azonban arra utalnak, hogy a birtokos paradigmák esetében is mellőzhető a topikalizációs magyarázat, a birtokos személy-jelölő affixumok levezethetők egyszerű hangsúlytalan birtokos névmásokból is. Az assiniboine azt példázza, hogy létezik olyan fázis, amikor lexikális birtokosszó esetén nincs harmadik személyt jelölő affixum, csak névmási birtokosnál, viszont az is eléggé valószínű (lásd később), hogy analogikusán átterjedjék az affixált jelölés lexikális birtokost tartalmazó szerkezetekre is. Az agta nyelv adatai viszont arra utalnak, hogy a harmadik személyű birtokos személy-jelölő nem föltétlenül névmási eredetű. 5. Az affixált személy-jelölő paradigmák típusai 5.0. A továbbiakban három paradigmatípus történeti kialakulásának föltételeit mutatom be elsősorban olyan nyelvek alapján, amelyek a kialakulás kezdeti fázisát reprezentálják. Mindhárom típus esetében azt föltételezem, 8 Moravcsik Edit hívta fel a figyelmemet egy sierra leonei kreol nyelvre, a kriora, amelyben szerinte elég világosan topikalizált a birtokos szerkezet: di tica i pus „the teacher his cat" 'the teacher's cat'. Kérdés azonban, hogy ez a szerkezettípus nem a kreolizáció terméke -e, vagyis hogy csakugyan „természetes" nyelvi változás eredményezte vagy két nyelv egymásrahatása.
