Nyelvtudományi Közlemények 82. kötet (1980)
Tanulmányok - Radics Katalin: Tipológia és nyelvtörténet [Language History and Typology] 3
TIPOLÓGIA ÊS NYELVTÖRTÉNET Az ő nézeteit munkahipotézisként elfogadva4 a vizsgált paradigmák történetét a VSX—TVX perióduson belül kell elhelyezni és kidolgozni. Ahhoz azonban, hogy e paradigmák történetéről valami közelebbit is megtudjunk, érdemes alaposabban szemügyre venni az affixumok szótőhöz viszonyított helyzetét. 2.4. A személy-jelölő morfémák szinte kivétel nélkül névmási eredetűek — ezt számos nyelv történeti kutatása bizonyította — és funkciójuk is, legalábbis részben a névmásokéval azonos. A nyelvekben a névmási bővítmények helye kevés kivétellel megegyezik a lexikális főnévi csoport formában kifejezett bővítmények helyével.5 Az alany például valószínűleg csaknem minden nyelvben ugyanazon az oldalon helyezkedik el az igéhez képest akkor is ha lexikális főnévi csoport fejezi ki, s akkor is, ha névmás. (A VSX nyelvek egy kis hányada tekinthető itt kivételnek; a tagalogban és a fijiben pl. a névmási alany rendszeresen megelőzi az állítmányt, a nem-névmási viszont követi.) Ez a tendencia, bár kisebb mértékben, a tárgyra is áll (ellenpéldaként a francia említhető). Azt várnánk ennek alapján, hogy az alanyra és a tárgyra utaló affixum normális esetben ugyanazon az oldalon legyen az igén, mint ahol a megfelelő lexikális alanyi, illetve tárgyi főnévi csoport is elhelyezkedik. Ennek analógiájára a birtokos szerkezetben a személy-jelölő affixumnak ott kellene elhelyezkednie, ahol a lexikális birtokosszó is elhelyezkedik. Egy SOV nyelv esetében tehát prefixálva, VSX nyelv esetében pedig szuffixálva. Az adatok azonban ennek az elvárásnak részben ellentmondanak (GrvÓN 1971, INGRAM 1975). A vizsgált nyelvekben a szeriális típus és az affixálás helye a következőképpen alakult: A személy-jelölő affixum helye: Prefixum SOV v. TVX VSX Szuffixum 11 2 A SOV típusban nyilvánvalóan prefixumot várnánk. A TVX típusú nyelvek sok szempontból SOV tulajdonságokat mutatnak, ezért ott is a prefixálást tartanánk harmonikusnak. Ehelyett az SOV vagy TVX szeriális típusú nyelvek közül néggyel szemben tízben ellenkező oldalon csatlakozik az igéhez a személy-jelölő affixum, mint ahol elvárnánk, a VSX típusban pedig fele-fele arányban préfixait, illetve szuffixált. (Préfixait SOV-nek tekintettem az assiniboine nyelvet, mert bár szuffixált benne a szám kategória jelölője, a személy 4 VENNEMANN elképzelése elsősorban az SOV -*• TVX -» SVO típusváltásra van kidolgozva; a többi változási irány megalapozása eléggé vázlatos. Biztos vagyok benne, hogy jelen formájában több szempontból is hiányos: például elképzelhető, hogy az ábrában szereplőktől eltérő irányokat is lehetséges lesz posztulálni, finomítani lehet majd a változások mozgatóinak tekintett kauzális viszonyok rendszerét és valószínűleg szükséges lesz a „természetes" változás működését — egyes konkrét esetekben — a nyelvkontaktus okozta modifikációktól elhatárolni. Ráadásul magyarázatra szorul a változás kicsit misztikusan „természetesnek" nevezett jellege is. Ez látszik azonban hiányosságai ellenére ma az egyetlen olyan változásmodellnek, amelyben rokonságilag össze nem függő nyelvek ténylegesen analógnak látszó történeti folyamatait összegezni lehet. 5 Bár egyes ún. szabad szórendű nyelveknél ez meglehetősen nehezen igazolható álhtás. Vö. HERMÁN 1954.
