Nyelvtudományi Közlemények 81. kötet (1979)

Tanulmányok - Andor József: Az esetgrammatika elméletének új útjai 451

454 SZEMLE - ISMERTETÉSEK olyan lexikai jegyek kapcsolódnak mint 'élő', 'konkrét', 'megszámlálható', stb. Nyilvánvaló azonban az, hogy az aktuális mondatokban az 'akció' jegy nemcsak az igére korlátozódik, mint ahogy az 'élő' jegy sem csupán a főneveket jellemzi. Nilsen azt kívánja bemutatni, hogy à lexikai jegyek hatása a főnév — ige relációra indirekt, míg a mondatban a predikatív elem és a különböző szerepkörök viszonyáról a leghatékonyabban az eset (relációs) jegyek tájékoztatnak bennünket. Illusztrációképpen bemutathatjuk, hogy a Tamás rajzolt egy várat mondatban a Tamás nóment a [+ humán] lexikai jegy jellemzi amely automatikusan magával von további jegyeket is, mint pl. [+ élő], [+ konkrét], [+ megszámlálható], stb. A rajzolt igét a [-ffolyamat] lexikai jegy specifikálja, amely automatikusan jelenti azt, hogy az ige 'akció', valamint hogy két 'állapot' közti viszonyt fejez ki, amelyben az első állapot azoknak az anyagoknak az összességére vonatkozik (ceruza, zsírkréta, pasztellkréta, szén, stb.), amelyekből a kérdéses vár rajza készült (ezeket a válogatott anyagokat nem említjük meg a mondatban, ugyanakkor viszont a beszélő és a hallgató implicit ismereteit tükrözik), a második állapot pedig a már befejezett vár rajzára vonatkozik (ez már a mondatban is kifejezésre kerül). Hogy pontosabbak legyünk, a rajzol igét úgy lehet specifikálni, hogy az a [+ alkotás] jeggyel rendelkezik, ez a jegy pedig automatikusan magával vonná a [+ kapcsolat] valamint a [-}- folyamat] jegyeket, amelyek, mint ahogy azt fent említettük, a [-f- akció] és a [-j- állapot] jegyeket vonnák maguk után. Végül pedig a vár főnevet a [-f- megszámlálható] jelölné ki, amely a hierarchiában elfoglalt helye alapján automatikusan magával vonná a [— humán], [— élő], [+ konkrét] lexikai jegyeket. Sok nyelvész szerint a nominális lexikai jegyek hierarchikus viszonya a következő: (1) humán (2) élő (3) megszámlálható (4) konkrét Egy hasonló hierarchikus sort lehet felállítani a verbális lexikai jegyek esetében is, s ezt (az előbb említett példamondatunk is bizonyítja) a következőképpen ábrázolhatjuk: (1) alkotás (2) változás (3) folyamat (4) akció Sok olyan dolog van viszont, amelyet a beszélő valamint a hallgató tud a Tamás rajzolt egy várat mondatról, amit a mondatban szereplő egyes lexikai egységek külön elemzése alapján nem tudunk megérteni. Azokat a jegyeket, amelyek meghatározzák az ilyen egységek közötti viszonyokat, annak a módját, ahogy ezek az egységek az egyes mondatokban szerepelni fognak, illetve szerepelhetnek, relációs vagy e s e t - j egyek nek nevezi Nilsen. Mint ahogy a lexikai jegyek, ugyanúgy az esetjegyek is hierarchikusan rendezettek. így ha valaki tudatában van annak, hogy a nominális és a verbális elem között fennálló reláció irányítottságot fejez ki, akkor egyúttal azt is tudja, hogy ez a reláció kauzális jellegű, valamint, hogy a nominális elem a verbálishoz képest a predikátum eredetét fejezi ki. Ilyen módon Nilsen az eset-jegyekre a következő hierarchiát állítja fel: (1) Irányítás (Control) (2) Kauzatív (3) Eredet Lássuk, hogy mutatkoznak meg ezek a jegyek póldamondatunk, Tamás rajzolt egy várat esetében. Tamás a [-f- irányítás] jeggyel rendelkezik. Ha ez így van, akkor egyúttal a [+ kauzatív] ós a [-)- eredet] jegyekkel is rendelkezik. 2.2.1. A legtöbb esetgrammatikus egyetért abbn, hogy a mondat egy modális ós egy propozíciós részre bontható. Érdekes megemlíteni azt, hogy a propozíció komponensében jelenlevő esetkategóriák néha mondat formájában jelennek meg, és nem csupán NP-k. Példa erre a Tamás nem is használt csavarhúzót arra, hogy szétszedje az óráját mondat, amelyben az 'instrumentum' kategóriát egy mondattag fejezi ki. Ugyanakkor viszont az esetgrammatika irodalmában vita áll fenn arra vonatkozóan, hogy a modalitás komponensben léteznek-e esetek, avagy nem. Olyan 'adverbiális' fogalmakat, mint 'idő', 'mód', 'hely', 'szándék', stb. egyes grammatikusok az eset szint jón tárgyalnak.