Nyelvtudományi Közlemények 81. kötet (1979)

Tanulmányok - Hajdú Mihály: Kálmán Béla: The World of Names 439

440 SZEMLE - ISMERTETÉSEK san megalapozott, közérthetően és érdekesen megfogalmazott választ tartalmazott. Valamennyi nyelvtudományi szakfolyóirat ismertette és értékelte akkor ezt a munkát, de mivel most angol nyelvű kiadása is napvilágot látott, föl tótlenül érdemes újból méltatnunk ós mélyrehatóan megvizsgálnunk. Elsősorban természetesen azokat a változtatásokat, bővítéseket kell szemügyre vennünk, amelyek ebben az új kiadásban találhatók, de nem mehetünk el a nem magyar anyanyelvű olvasók számára fontos megállapítások mellett sem szó nélkül. Nagyon helyeselhető, hogy bővült a bemutatkozás is egy alcímmel: ,,A Study in Hungárián Onomatology." Az általános névtanra utaló címet ez konkretizálja, hangsúlyozza, hogy elsősorban a magyar nevek vizsgálata a mű célja, de nem rejti véka alá az általános vonatkozásokat sem. A könyv fölépítése, szerkezeti tagolása híven követi a magyar nyelvű kiadásokét. Az első fejezete a tulajdonnevek általános problémáival foglalkozik. Itt a magyar példaanyag egy részét (Tisza, Zagyva, Berettyó stb.) az angol nyelvterületről vett nevek helyettesítik (Thames, Colorado, Shannon stb.), a megmaradt magyar példaanyag (Arany János, Budapest, Kossuth utca stb.) mindenképpen indokolható és helyeselhető, hiszen a munka célját így már ez az általános névtani ismereteket tartalmazó rósz is redmónyesen szolgálja. A személynevekkel foglalkozó fejezet (18 — 95) követi a magyar megfelelőt, ós főleg olyan kiegészítések találhatók benne, amelyek már a harmadik magyar kiadásba is bekerültek. Vannak azonban olyan rövidebb részek is, amelyek nem találhatók meg egyik magyar kiadásban sem, mint például a Tímea és Szidónia név magyarázata (25), s minden bizonnyal a szerző újabb kutatásának eredményei. Reméljük, hogy a mindenképp szükséges—ós várható újabb magyar kiadás is tartalmazni fogja majd ezeket. Talán érdemes külön kiemelni a magyarság nyelvrokonainak névadásával foglalkozó részt (37—38), amely a finn és a vogul ősi személynóvadást érinti számos szép példával. Megtoldja az angol nyelvű kiadás a különböző népek személynévadását egy kisebb fejezettel: „Name-Gíiving with Other Peoples" (38 — 39), amelynek szükségessége vitatható, mivel csak a burmai és a madagaszkári névadás néhány sajátságát mutatja be. Kétségtelenül legtöbbet nyújt a külföldi kutató és érdeklődő olvasó számára a magyar névadással névdivattal, kételemű nevek kialakulásával, becózőnevekkel, ragadványnevekkel, álnevekkel, irodalmi nevekkel foglalkozó rész (39 — 95). Mindezek alig térnek el az angol fordításban a jól fölépített és érdekfeszítően megírt magyar kiadásoktól. Talán itt érdemes megemlíteni, hogy a kiváló fordítás egy-két szóhasználata — elsősorban a terminus technicusok területén — vitatható. A „masculine" és „feminine names" helyett mindenképp jobb lett volna a ,,male" ós ,,female names" használata. A beceneveknek „hypocoristic names" fordítása nem kifogásolható, csak szokatlan. Ahogyan a ragadványnevek esetében a „nicknames" mellett zárójelben van az „epithets" kifejezés, itt is jobb lett volna talán a „petnames" használata zárójelben kiegészítve a kétségtelenül tudományosabb „hypocoristics" meghatározással, hiszen a könyv angol fordításban is elsősorban tudománynépszerűsítő munka maradt. A földrajzi nevekkel foglalkozó fejezet címe a szerencsésebb és a magyarban sajnos perifériára szoruló „place-names" (helynevek) meghatározást tartalmazza. Ennek általános bevezető része megtartja az eredeti magyar példákat, illetőleg a párhuzamos névadás és a vegyes nyelvi összetételű nevek (Ácsteszér, Guraszáda stb.) esetében a Kárpát-medence területén található névanyaggal illusztrál. Fontos és a magyar nyelvet nem ismerők számára lényeges az idegen helyneveknek a magyarba való bekerüléséről, átalakulásáról írott rész (101 —105). A népnevek melléknevek ugyan a magyarban és az angolban is, de ez utóbbi nyelvben annál is inkább indokolt a tulajdonnevek mellett való tárgyalásuk, mivel a mellékneveknek kiemelt, különös kategóriáját képezik, s ez helyesírásukban is tükröződik: nagybetűvel kezdődnek. Természetesen a lakott helyek nevében való előfordulásuk mindenképp szükségessé teszi rövid tárgyalásukat, s ezt a magyar kiadásokhoz hasonlóan itt is megkapjuk (106 —109). A víznevek fejezet címének fordítása (The Names of Bodies of Water) ismét kissé tudományoskodó, a könyv egész jellegétől, hangulatos, olvasmányos stílusától némileg elütő. Ezzel szemben viszont a „helységnevek" fordítását (place-names) éppen könnyedósge, miatt lehet kifogásolni, de következetlen is egyben: a III. nagy fejezet címe ugyanez. Ebben az esetben a körülményesebb „Namep of Towns and Villages" vagy az egyszerűbb „Local-names" találóbb lett volna, mivel a „Names of Settlements" kifejezést a fordító a „településnevek" megfeleltetésére használja következtésen (129, 132, 133 stb.). A magyar településneveket tárgyaló fejezetek (a történeti típusalkotás rendje szerint) a magyar kiadásokkal alapjában véve megegyeznek, s ugyanez elmondható az utcanevek változásait tárgyaló fejezetekre is. A tudománytörténeti rósz a 3. kiadásban