Nyelvtudományi Közlemények 81. kötet (1979)

Tanulmányok - Hajdú Mihály: Kálmán Béla: The World of Names 439

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 439 Túlzott kívánság lenne a helynevek történeti—etimológiai szótárát kérni a szerzőtől, 8 talán fölösleges is. Egyszer csak folytatódik majd GYÖRBTY GYÖRGY nagyszerű sorozata, „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza", s az ígéretek szerint (A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest 1977. 279) elkészül KÁLDY-NAGY GYULA hézagpótló munkája, a „Magyarországi török hódoltság történeti földrajza". Mégis hasznos lenne a „Földrajzi nevek etimológiai szótára" anyaggyűjtésekor előkerült, s fölhasználatlan, nehezen hozzáférhető adatokat valamilyen formában közreadni. 7. A szócikkek legérdekesebb és legtöbb újat tartalmazó része a név eredetére, magyarázatára, jelentésére vonatkozó megállapításokat tartalmazza. A szerző maga ezt írja tájékoztatójában (6): „Elsősorban az eddigi szakirodalom eredményeit foglalom öszsze." Ez természetesen a nem magyar helynevekre vonatkozhat. Kétségtelen, hogy a magyar nevek esetében is először összefoglalja az eddigi kutatások eredményeit, a kialakult (megalapozott vagy cáfolható) véleményeket. Ez tudományos műnél elengedhetetlen, bármennyire helyigényes is. Es ha csupán az eddigi kutatások összefoglalása lenne a könyv, akkor is nagy eredménye lenne névtudományunknak. Ennél azonban mindig többet kapunk. Az ellentmondó vélemények bemutatásakor állástfoglalást, a hiányos, bizonytalan vagy téves véleményeket saját kutatásai alapján kiegészíti, megerősíti vagy elveti a szerző. Legtöbbször nem csak azt állapítja meg, hogy a helynév milyen személynévből vagy közszóból eredt, hanem arra is kutatásokat végzett, s ezek eredményeit is közli tömören, hogy a helynév alapjának tartott személynév vagy közszó milyen eredetű, s mi a jelentése. Mindig előbbre lép az eddigi vizsgálatoknál, s — elsősorban a szláv nyelvek területén való biztos és vitathatatlan tájékozottsága következményeként — nagyon sokszor egészen új, de elfogadhatóan bizonyított magyarázatokat ad a nóveredetre. Meglepő és elgondolkodtató a szláv eredetűnek tekintett helyneveink nagy, a finnugor eredetű közszóra visszavezethető helyneveinknek pedig kicsiny száma. Különösen sok az olyan név, amely puszta személynévből „magyaros névadással" keletkezett ugyan, de az alapul szolgáló személynév szláv eredetű. Érdekes és mindenképpen további kutatásra ösztönöz a -d képzővel kapcsolatos tartózkodó vélemény. A szakirodalomban elterjedt „helynévképző" terminus technikust kerüli ugyan a szerző, de a diminutiv jelentése mellett sem foglal határozottan állást. Vagyis a kérdés eldöntetlenül hagyásával teret nyit a további vizsgálatoknak. Viszonylag nagyon kevés azoknak a neveknek a száma, amelyekre elfogadható etimológiát nem kapunk. A „valószínűleg", „talán" stb. határozószók használata a nevek eredetének meghatározása előtt legtöbbször adatokra támaszkodó megállapításokat jelent, s csupán a nyelvészeti szakirodalomban megszokott tartózkodás íratja a szerzővel ezeket a kifejezéseket. A valóban megfejtetlen nevek határozott kijelölése újabb kutatásokra ösztönözheti, és kellene is, hogy ösztönözze a magyar névtan kutatóit. 8. Minden egyes névcikk a fölhasznált irodalom válogatott bibliográfiájával zárul. Ez nemcsak az általános tájékoztatásnak jó alapja, hanem a további kutatásoknak, helytörténeti vizsgálódásoknak is nagy segítsége és serkentője lehet. 9. Végezetül leszögezhetjük, hogy megszületett a magyar névtudomány első nagyobb szintézise. A magyar helynevek etimológiájához — elsősorban mennyiségi vonatkozásban — sokat lehet még hozzátenni. Bizonyos részkérdésekben lehet vitatkozni Kiss Lajos megállapításaival. Néhány területen előrébb lehet lépni: a bizonytalan etimológiákat meg lehet erősíteni, a nyitva hagyottakat le lehet zárni. Bárki azonban magyar helynév etimológiáját akarja bármilyen mélységben ós részletességgel vizsgálni, a jövőben mindig ettől a könyvtől indul el, mindig fölhasználja adatait, megállapításait, irodalomjegyzékét. Hosszú időn keresztül fogja ez a munka a tudományos kutatást és a névtan iránt érdeklődő nagyközönséget szolgálni. HAJDÚ MIHÁLY Kálmán Béla: The World of Names A Study in Hungárián Onomatology. Akadémiai Kiadó, Budapest 1978. 199 1. + 1 térkép KÁLMÁN BÉLA A nevek világa című nagysikerű könyve 1967-ben jelent meg először a Gondolat könyvkiadó gondozásában. Méltán vált népszerűvé, „sikerkönyvvé": mind a névkutató szakemberek várakozását, mind pedig a művelt ós érdeklődő nagyközönség igényét kielégítette. A legtöbb általános ós magyar névtani kérdésre tudományo-