Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Janurik Tamás: A szölkup nyelvjárások osztályozása [Zur Klassifikation der sölkupischen Mundarten] 77

A SZÖLKUP NYELVJÁRÁSOK OSZTÁLYOZÁSA megjegyzéssel, hogy e csoportokon belül a további osztályozás csak újabb, részletesebb ismeretek birtokában lesz megnvugtató módon elvégezhető (HAJDÚ 1968: 121-127). Újabban A. P. Dulzon az egyes szölkup népcsoportok önelnevezései (sölqup, cumilqup, Sösqup, süsüqum, fuiqum) oldaláról próbálta megközelíteni a szölkup nyelvjárások osztályozásának kérdését (DTJEZON 1971). Ha kiindulási elvként elfogadjuk, hogy: a) a szölkup nyelv egyetlen nyelv (más feltevésre 1. éppen DUEZON 1971, 42—43), és hogy: b) ezt a nyelvet jelenleg (az 1970-es népszámlálás adatai szerint) mintegy 4300 fő 51,1 %-a, azaz k b. 2200 egyén beszéli, akkor a szölkup nyelv nyelvjárási tagolódását egy olyan háromszögalakú modellen belül kell elképzelnünk, amelynek csúcsában a legáltalánosabb közös sajátságok alapján egységet képező „nyelv", alapvonalán pedig az egyedi eltérések alapján maximálisan 2200 lehetséges „egyéni nyelvjárási változat" áll. A kettő közötti különböző szintű csoportok megállapítása csak felülről lefelé, s jelenleg csak bizonyos szintig lehetséges. Meggyőző módon adatolt, hogy — néhány legfőbb eltérő sajátosság alapján — a szölkup nyelv mindenekelőtt 3 nagy nyelv járáscsopor tra tagolódik. Ezek mindegyikén belül — speciálisabb, a nyelvterületnek csak egy-egy meghatározott részén érvényesülő sajátosságok figyelembe vételével — több nyelvjárásterület különíthető el. Ezek — újabb, még speciálisabb kritériumok segítségével — tovább bonthatók, megközelítőleg a Donner által felvázolt nyelvjará sok szintjén, egy-egy folyó menti, vagy más módon körülhatárolt területi egység nyelvére. A további tagolás már a 1-nyelvjárá sokhoz, majd lényegében egy-egy közösség (falu vagy jurta stb.) nyelvéhez vezet el, ami után végül az egyedi nyelvi formák következnek. E hét szint közül, véleményem szerint, jelenleg még csak a felső négy vizsgálható és rendszerezhető kielégítő módon, s ezekben is mindenféle jelenlegi csoportosítás csak átmeneti modellként szolgálhat az újabb kutatások számára, amelyek célja éppen a nyelvi valóságot jobban tükröző modell megrajzolása érdekében szükséges módosítások elvégzése lesz. Éppen ezért a szölkup nyelvjárások általam felvázolt alábbi hierarchikus modelljét (1. a III. sz. mellékletet) korántsem tekintem véglegesnek és vitathatatlannak. A hierarchikus szinteződés egyes csoportjaira az alábbi elnevezéseket, illetve jelöléseket használom: nyelv szölkup nyelv járáscsoport É. K, D nyelvjárásterület TA. JE. TY. NA, 0B. KE nyelvjárás TAZ, LAR. KAR. TUR. stb. dny elv járás falu, jurta stb. "nyelv egyedi nyelvi formák