Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Erdődi József: Időszámítás a volgai és a permi népeknél, különös tekintettel a mari hó- és napnevekre [Zeitrechnung bei den wolgaischen und permischen Völkern unter Berücksichtigung der Namen der Tage und Monate im Tscheremissischen] 55

74 EEDÖDI JÓZSEF mari néppel szomszédos csuvasok nyelvéből idézünk néhány példát. így az újévi ünnepi fenyő (çënë ÇyA ÎÂKU) meg a fenyőünnep nevéül oroszból vett szó szolgál: 'ÍAKU (a fa neveként viszont megőrződött az eredeti csuvas szó Häpätu. Május elseje ünnepének a neve oroszból vett első taggal MaüüH neppëMëmë, noha a hónapot magát eredeti csuvas szóval çy yûâxë-nak mondják. Az októberi forradalom ünnepének az elnevezésében is a mari nyelvben használt eljárás mására lelünk: a politikai ünnepet jövevényszóval illetik, OKmnőpb, a hónap neve viszont csuvas: tona yüäxe 'a ;wBa-gyászünnepség hava'. Idézhetnénk a Szovjetunióban beszólt más nyelvekből vett példákat, legtöbbje azt bizonyítaná, hogy az időszámításban bekövetkezett terminológiai változás nemcsak a hónapnevekre terjedt ki, hanem az időszámítási rendszer egyéb elemeire (napnevek, névnapok, ünnepnapok stb.) is hatott. D. A fenti elemzések alapján a következő megállapítást tehetjük: egy szemantikai rendszernek, az adott esetben a nap- és a hónapnevek rendszerének a változása más részrendszerekre is átterjedhet. Ezeknek a szomszédos részrendszereknek azonos rendeltetése van, azaz beletartoznak az időszámítás feladatkörébe. A változás nem történik egy csapásra, hanem időben bonyolódik le, miként minden megújulás, újítás ós elavulás. Az időfaktor jelenléte azt is mutatja, hogy ideig-óráig egymás mellett létezhetik két megnevezéssor (párhuzamos nómenklatúra). De létezik vertikális megoszlás is: a tanult (olykor városinak nevezhető) réteg már átvette az új emevezéssort, a másik réteg viszont még a régivel él. Egy-egy rendszernek nem minden tagja váltódik le, néha egy és másik régi elem megőrződik (példa rá a komi napnevek esete), de mindenkor a ráértés a lényeges, a régi név új funkcióval jelenik meg ('tabunap' —c 'ünnepnap' -> 'vasárnap'). Sokszor nemzedéki és társadalmi különbség magyarázza meg ezt a rendszerkettősséget. D.a. Noha kerülni szoktuk az ex silentio érv alkalmazását, mégis felhívjuk a figyelmet bizonyos hónapnév-csoportok teljes hiányára a mari nyelvben. Nincsenek rénszarvas-tenyésztéssel összefüggő elnevezések, noha a szamojédban meg a lappban bőven találhatók (ALH 24 : 132, 134). Nem bukkannak fel halnevekkel meg halászattal kapcsolatosak, pedig az obi-ugor nyelvekben és a szamojédban sűrűn akadnak (1. N. SEBESTYÉN IRÉN: NyK 49 : 77—78, PÁPAI KÁROLY—HAJDÚ PÉTER: NyK 54 : 158 s. v. ered, ERDŐDI JÓZSEF: ALH 24 : 128—131). Nincsenek vadászásra, költöző madarak jöttére-távoztára utalók, bár az obi-ugor nyelvekben meg másutt északon előfordulnak (1. MUNKÁCSI BERNÁT: KSz 9 : 137—8, ERDŐDI: loc. cit., Uráli csillagnevek 135). E hiányok azt igazolják, hogy a hónapnevek gazdaságilag indokoltak és kötöttek, keletkezésüket és eltűntüket az életforma is meghatározza. ERDŐDI JÓZSEF BEKÉ — BEKÉ ÖDÖN mari nyelvjárási szótárának a kéziratából. MTJNK. = MUNKÁCSI BERNÁT, A votják nyelv szótára. Budapest 1896. PAAS. és PAAS. — SIRO = H. PAASONEN — PAAVO SIRO, OSTTSCHEREMISSISCH.ES Wörterbuch. Helsinki 1948. RÄSÄNEN = MATTI RÄSÄNEN, Die tschuwassischen Lehnwörter in der tscheremissischen Sprache. Helsinki 1920. Uráli csillagnevek = ERDŐDI JÓZSEF, Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk. MNyTK 124. Budapest 1970. VASZIDJEV 1. MM WIED. = F. J. WIEDEMANN, Syrjänisches Wörterbuch. St. Petersburg 1880.