Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Hajdú Péter: Rekonstrukció az urálisztikában [Rekonstruktion in der Uralistik] 15

REKONSTRUKCIÓ AZ URALISZTIKÁBAN 17 der Zeit nach Budenz je gelesen:" JSFOu. 74: 59—60 és MagyTud. 1975: 734 2) Nem vonhatom kétségbe, hogy bírálóm mit olvasott és mit nem olvasott, azt azonban nem hallgathatom el, hogy én meglehetősen sok ilyen véleményt rak­tároztam el emlékezetemben az utóbbi évtizedek szakirodalmából. A glóbusz három egymástól távoli pontjáról hadd idézzek egy-egy nyilatkozatot. Az amerikai RAIMO ANTTILA szerint: „Comparative linguistics has two tasks: establishing the fact and degree of relationship for two or more languages . . . and reconstructing earlier (prehistoric) stages, called protolanguages" (An Introduction to Historical and Comparative Linguistics. New York 1972. 20). Az NSZK-ban működő O. SZEMEBÉNYI hasonlóképpen fogalmazza meg az összehasonlító nyelvészet célját: „Das Ziel einer solchen Untersuchung ist ein zweifaches. Zunächst soll durch das vergleichende Studium die anzunehmende Grundsprache wiederhergestellt, rekonstruiert werden. Sobald aber die Grund­sprache, soweit wie möglich, rekonstruiert ist, wird der Forscher zu zeigen haben, wie sich aus ihr die verschiedenen Einzelsprachen in Jahrhunderte, sogar Jahrtausende langer Entwicklung entfalteten" (Einführung in die ver­gleichende Sprachwissenschaft. Darmstadt 1970. 9). A mi területünkről pedig a leghitelesebb forrásban, LAKÓ GYÖRGY 1964-ben kiadott egyetemi jegyzeté­ben olvassuk a nyelvhasonlítás céljáról az alábbiakat: „Az egybevetés célja az azonos előzményre visszavezethető nyelvi elemek számára közös alapalak rekonstruálása" (A magyar nyelv finnugor alapjai. Bevezetés. Hangtan. ELTE BTK Finnugor Jegyzetek IX. Budapest 1964. 16), ül.: „Egyre tovább haladva visszafelé a múltban, többé-kevésbé rekonstruálni tudjuk végül azt a nyelv­formát is, amely valamennyi finnugor nyelvnek közös előzménye volt, ti. a finnugor alapnyelvet" (i. m. 17). Ezek után bízvást kiköthetünk amellett, hogy a rekonstrukcióval való foglalkozás nem időszerűségét vesztett probléma. E véleményünkben megerő­sít az a tény, hogy az uráli nyelvtudomány történetében alig esett szó az alap­nyelvvel és a rekonstruálással kapcsolatos módszertani kérdésekről: úgy látszik, hogy elődeink a konkrét kutatási feladatokat előbbrevalónak tartották, meto­dológiai kérdésekben pedig már kidolgozott, készen kapott állásfoglalásokat vettek át s kisebb-nagyobb módosításokkal alkalmazták őket a maguk munka­területén. Voltaképpen nagyon gyorsan fel lehetne sorolni azokat az urálistá­kat, akik a múltban elméleti igénnyel közelítették meg e kérdéseket: minde­nekelőtt Gombocz Zoltán,3 Paavo Ravila, 4 Juho Ankeria, 5 Valter Tauli, 6 Erkki 2 Lakó cikkének magyar változatában az általunk idézett helyet még egy mondat követi, amellyel lelkesen egyetértek, de amely a német változatból — nem tudom, miért — kimaradt: „Mindenesetre a legutóbbi száz óv finnugrisztikája igényt tart arra, hogy ne azonosítsák az 1860-as évek finnugrisztikájával" (Magyar Tudomány 1975: 734). Igaz, ez a mondat szerepel a Lakó tanulmánynak a IV. Nemzetközi Finnugor Kong­resszuson elhangzott német nyelvű változatában (Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Bp. 1975. 21). A továbbiakban erre a (3.) változatra nem leszek tekin­tettel. 3 GOMBOCZ Z., Nyelvtörténeti módszertan 1922. 15. 4 P. RAVILA, Die Ursprache als Grundbegriff der Sprachgeschichte: JSFOu. 60/6. [1958]: 1 — 16; UŐ, Johdatus kielihistoriaan. Helsinki 1961. 45-49. 5 J. ANKERIA, Über methodische Fragen der uralischen Sprachforschung. Uppsala 1955. SSUP 1955-1957: 18 1. 6 V. TATJLI, The Structural Tendencies of Languages I. Helsinki 1959. AASF Ser B 115. 19-179; Uo, On Foreign Contacts of the Uralic Languages. UAJb 27 [1955]: 7-31. 2 Nyelvtudományi Közlemények 80/1.

Next

/
Thumbnails
Contents