Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - K. Palló Margit: Kajtat és kajtár [Ung. kajtat ’herumstöbern’ und kajtár ’Wandervogel’] 166

168 K. PALLÓ MARGIT hogy az ótör. kád- 'görbül ~ visszafordul' kettős jelentésárnyalat megoszlott bennük, ami különösen azokban a szótári értelmezésekben tűnik fel, ahol csak egy jelentést kapunk: kumük kajt- 'megfordul' és kajir- 'meghajlik' (NÉMETH); alt. kajt- 'vrascafsja domoj' és kajir- 'zgnut' (VERBICKIJ); csag. kajt- 'um-, zurückkehren' és kajir- 'umbiegen' (VÁMBÉRY); de RADLOFFnál is a kajt- első jelentése: 'zurückkehren' ,a kajir- igéé pedig: 'umdrehen, verdrehen' (2: 4, 20). így a kunban is a 'visszatérés' jelentés a kajt- igéhez kötődik; innen a kajt-ár 'költöző (visszatérő) madár'. — Szemügyre véve az összetett -tar (t -\- r) képzős származékokat úgy tűnik, mintha az előző részjelentések integrálódnának bennük. Például SEJX SULEJMAN is a közt. kajt- igének oszm. dem- és a kajtarigének gerije döndürmek értelmezését adja. RADLOFF szótárában a kaitar'zurückkehren', de annyi is, mint 'zurückbringen' és 'zurückschicken' (R. 2: 33). JuDACHiNnál a kirg. koj kajtar- 'birkát legeltet' kifejezés mind a kétféle mozgást egyesíti: 'ide-oda hajt, terelget, térítget' stb. — Számba véve a közt. kaj- ige bennünket érdeklő hajtásait, ismerjük a köztörökből a kajt-, kajir-, kajtar- igét, a kunból pedig a kajtar kus jelzős szerkezetből kivált nominális kajtár 'költöző madár' jelentésű szót. Hasonló jelzős szerkezet az ojrot kajir kus 'skazocnaja ptica' (mesebeli madár) (BASX.— TOSC.). 5. Kérdés már most, hogy függnek össze ezek az ismert török adatok és a magyar szócsaládnak a TESz.-ben felsorolt nominális és verbális tagjai. — A magyar származékok egyértelműen a teljes kaj- ~ kaj igenévszó átvételéről tanúskodnak. Hogy azután a nyelvünkben elévült egyszerű kajt- causativum magyar fejlemény-e, vagy pedig készen kapott török jövevény, arról lehet vitatkozni, mert mind a két eset egyformán lehetséges, de mindenképpen másodrangú kérdés. Az elemismétlődéses kajtat- ige ellenben sajátos magyar fejlemény. A kajtat- igének 'keres, kutat; kószál, kóborol' analóg példákkal igazolt jelentésfejlődése mellett, TESz. ismeri 'piszmog, babrál' jelentésárnyalatát is, ami a törökségben sem ismeretlen. Vö. chakass yajin- (refl.) 'chlopotat po chozjajstvu, ubirat v dome' (térül-fordul, apró-cseprő dolgokkal bibelődve tesz-vesz a lakásban) (BASK. —Toác.). A magyar tájnyelvi kajtár (< kajt-ár) névszónak a bevezetőben említett jelentései között ott van a feltűnő 'nyalánk, torkos' jelentés is, amit CzF. szótára találó példával világít meg: „Kajtár gyerekek, akik ennivaló (nyalánkság) után keresgélnek, kutatnak." Ez pedig azzal jár, hogy ismételten vissza-visszanéznek ugyanarra a helyre, hátha akad valami. ,,A kajtár gyerek kajtárkodik" és ebből kajtárkodás (torkoskodás). — Az elmondottak alapján rá kell jönnünk, hogy a kajtár 'költöző (visszatérő) madár' és a ,, kajtár gyerek" között nemcsak hogy nincsen alapvető értelmi különbség, hanem mind a kettő ugyanannak a 'görbül' —*• 'visszafordul' -> 'keres, kutat' jelentésfejlődési sornak egy-egy állomását képviseli. Sőt, még az sem volna túlságosan merész feltevés, hogy a két szó nem is különnyelvi származék. 6. Szóvá kell még tennünk, hogy a szóban forgó ótör. kád- ige megvan a mai csuvasban is, éspedig az ótörök zöngés dentalisnak a bolgár-törökségben végbement -d-, -d > ô > r hangfejlődési tendenciának megfelelő hangalakban: %ir- 'gnut, sgibat' és yirën- (refl.) 'gnutsja, sgibatsja' jelentésben (AéM. 15: 120, 122). A szókezdő ótör. q- > csuv. %- és a d > r szabályos hangmegfelelés mellett, az o~i magánhangzóváltás sporadikus jelenség (vö. RÄSÄNEN, Phon. 82). Ez a kitérés csak annyiban indokolt, hogy rámutasson, miszerint