Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - K. Palló Margit: Kajtat és kajtár [Ung. kajtat ’herumstöbern’ und kajtár ’Wandervogel’] 166

KAJTAT ÉS KAJTÂR 167 tetésével teljesen egyező 'görbe, görbeség ~ görbül' alapjelentésű nomenverbumot, amelyből a török hangtörténet ismeretében a kaj- <v kaj igenévszót kifogástalanul levezethetjük. — CLATJSON, a középtörök nyelvemlékeket is felölelő etimológiai szótárában ugyanis a következőket olvashatjuk (604): „kadir- 'to twist, turn back' és hozzáfűzi: presumably Caus. f. fr. ka :d- . . . surviving in all modernes languages as kajir- . . . ka:d- homophonous with ka:d 'snow-sturm, blizard'." Vagyis az ótör. kád- ige jelentése: 'görbül, csavar, fordít; irányt változtat, megfordul stb.'. A hozzátartozó nominális kád jelentése pedig 'hóvihar' (vö. forog ~ förgeteg). — A török hangtörténetből tudjuk, hogy az ótörök hangzóközi és szóvégi d a nyelvtörténet folyamán egy közbeeső à fejlődési fokon át a mai köztörökben j hangalakban jelentkezik. Ennek a hangfejlődési tendenciának megfelelően, a CLATTSONnál említett kadir- igét a középtörökben kadir- (•< kab-) és nominális párját az ótör. kâd-nak. megfelelő kaö hangalakban találjuk KÂSGARïnal (BROCKELMANN 140). A mai köztörök nyelvjárásokban pedig, az említett hangtani körülmények között, a hangtörvényes j-vei találkozunk: kaj- > kajir- 'biegen' (RADL. 2: 95). A köztörök adatok között igen figyelemre méltó a chakass %aj- (< kaj-) 'busevaf, mesti (o burane, metéli)' (BASKAKOV) jelentése, mert meggyőző alapját adja a verbális kád- > kaö- > kaj- és a nominális kád 'snow-sturm', a középtörök gaô 'Schneesturm' és a trkm. gaj 'burana' (BASKAKOV) hang- és jelentéstani összefüggésének. — A történeti hátterével előttünk álló kaj- igével kapcsolatban megemlítjük KALUZINSKI, Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache (141) munkáját, ahol a jak. %aj- 'suchen, nachspüren' ige mongol jövevényszóként szerepel. Valójában török, csak mongol közvetítéssel került a jakutba. — A köztörök kaj- ige azonban nemcsak az irodalmi mongolban van meg: qaji- 'to look around' (Kow. 911), hanem behatolt más mongol nyelvjárásokba is: ordos yanm- 'se courber, se voûter . . .' (MOSTAERT 1: 322); kalmük yayp- 'suchen, nachspüren' (RAMST. KWb. 178); halha %af%- 'iskat' (A. Luv.). A mongol nyelvjárásokba átkerült török kaj- és a magyar kajtat ige feltűnő jelentés-azonossága késztette BÁLINT GÁBORt arra a feltevésre hírhedt Párhuzamában (1877), hogy a magyar kajt- > kajtat- igét a mongolból származtassa és egészen magától értetődően a kajtár névszót is idevonta. A maga korában Bálint Gábor sem láthatott többet, de mindenesetre ő volt az első, aki egy kaj- igetőből kiindulva összefogta a kajt- -~ kajtat- ~- kajtár szócsaládot. 4. Ez, a török nyelvhatárokon túl is elterjedt kaj- igető, önállóan már csak elvétve fordul elő a nyelvjárásokban, annál jobban elterebélyesedett különböző verbális és nominális származékaiban. Egyes határozói fejleményeiben különösképpen is kidomborodik a kaj- igető jelentéstartalmának lényege: tel. soj kaja 'zurück' (RADL. 1187); kirg. kajta 'obratno, opjat, snova' (JUDACHIN 233). — A kaj- igeto számos származékából, témánkkal kapcsolatban, bennünket ezúttal elsősorban az ige egyszerű -t, -r és az összetett -tar causativ igeformái érdekelnek. A kaj- > kajt- igére gazdag példatárral szolgál MÁNDOKY (370), túlnyomórészt a kipcsak nyelvből, mert amint meg is jegyzi, a többi köztörök nyelvjárás inkább a dön- igét használja, aminek viszont ugyanaz a kettős jelentésárnyalat a sajátja, mint a kajt- igének is: 'görbül és visszafordul' (vö. SEVORTJANNylOK 17:109). Még általánosabb használatú, illetőleg még nagyobb nyelvterületen él az -r causativ forma: kajir- (< kaöir- < kadir-). — Összevetve a kétféle -t és -r képzős származékokat, azt tapasztaljuk,