Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - K. Palló Margit: Kajtat és kajtár [Ung. kajtat ’herumstöbern’ und kajtár ’Wandervogel’] 166

Kajtat és kajtár 1. A kajtat 'kutat, keresgél; kószál, kóborol; piszmog' stb. jelentésű igénkre, MÁNDOKYnak folyóiratunkban nem rég megjelent (NyK 73: 265 — 304): „Néhány kun ereddetű nagykunsági tájszó" című cikke, illetőleg annak ,,kajtár" fejezete hívta fel figyelmemet. — Szerinte a kajtár 'költöző madár' a kipcsak nyelvi hajt- 'visszafordul, megfordul' jelentésű ige -(a)r képzős participiális származéka (vö. uc- 'repül' > ucar 'repülő'), amely egy korábbi kajtár kus 'visszatérő madár' jelzős szerkezetből vált ki. Ez kétségkívül világos, adatokkal is támogatott magyarázat. — A probléma ott vetődik fel számunkra, amikor MÁNDOKY megállapítja, hogy a magyar nyelvjárásokból ismert rokonhangzású kajtár 'mindent felkutató, keresgélő; tilosban járó (marha); csavargó, kóborló; nyalánk, torkos stb.' (MTSz.), nem lehet azonos eredetű a fenti kun kajtár szóval, mert jelentésük alapvetően különböző (371). Ki nem hangsúlyozottan ugyan, de ez egyben azt is jelenti, hogy nem hisz a török kajt-és a magyar kajtat valamiféle összefüggésében sem. 2. Mielőtt MÁNDOKY kételyeinek a megválaszolására térnék, utalok a cikkénél korábban megjelent TESz. II. kötete: kajtat, kajtár, kajla, kajsza, kajkb szócikkeire. A címszavakhoz fűzött etimológiai magyarázatok összességükben röviden így foglalhatók egybe: Valamennyi származék alapszava egy feltehető, de önállóan ki nem mutatható 'görbe, görbeség ~ görbül' alapjelentésű, igenévszói természetű kaj- ~ haj tő. A kajla, kajsza és kajkb nyilván a nominális, a kajtat- pedig a verbális tőnek az elemismétlődéses -tat képzővel alakult származéka. A népnyelvi kajtár névszóban, az egyszerű -t képzős műveltető igének az -ár névszóképzős származékával van dolgunk. Vö. búvár, csapodár stb. — Rámutatva a szócsalád tagjainak morfológiai összefüggésére analóg esetekre hivatkozva: kerül : keres; csavar : csavarogd ; teker : tekeregő ; elhárítja a TESz. azokat a látszólagos nehézségeket is, amelyek a két szó összefüggésében jelentéstani vonalon jelentkeznek. — A fenti származékszavakból helyesen kikövetkeztetett kaj- ~ kaj igenévszó eredete azonban megfejthetetlennek látszó talány marad, miután az egyetlen számba jöhető finn.gor haj-(ol), haj-(lit) ~ kaj- egyeztetés tarthatatlannak bizonyult. 3. Szófejtő irodalmunkban állandó jelleggel ismétlődő jelenség, hogy megfelelő finnugor etimológia híján, a törökségben keressük nyelvünk régi elemének látszó ige vagy névszó eredetét. — VÁMBÉBY (NyK 8: 122; MBölcs. 179) még csak a kajla névszó török egyeztetésével kísérletezgetett, de az akkori viszonyok között nem is állhatott módjában a szócsalád minden problémáját megoldani. De ma már ismerünk az ótörökben egy olyan, a TESz. kikövétkez-