Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Kovács László: Régészeti jegyzet szablya szavunk eredetéhez [Archäologische Bemerkung zur Herkunft des Wortes szablya ’Säbel’] 161

RÉGÉSZETI JEGYZET SZABLYA SZAVUNK EREDETÉHEZ 165 Archäologische Bemerkung zur Herkunft des Wortes szablya 'Säbel' von LÁSZLÓ KOVÁCS Die Herkunft des ung. Wortes szablya ist umstritten. Es wurde bisher aus irgendwelcher slawischen Sprache hergeleitet oder aus dem Ungarischen erklärt. Der Verfasser lehnt die slawische Herleitung mit archäologischen Argumenten ab, da die Slawen sogar noch im 10. Jahrhundert zweischneidiges Schwert gebraucht haben. Die Ungarn konnten schon um das 8. Jahrhundert den Säbel kennenlernen, und diese Waffe ist in den archäologischen Funden des 10. Jahrhunderts im Karpathenbecken reichlich belegt, so spricht sich der Verfasser auf Grund dieser Argumente für die ungarische Herkunft des Wortes gzablya aus. szablyamarkolatú kardok (KOVÁCS 1975. 521 — 522). Mindebből az is következik, hogy két „Mecsér — kardverő" helynevünk vagy nem származhat a 10. század vége előtti időből (vö. GYÖRFFY GYÖRGY, AZ Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Tört. Szle. 15 (1972): 287), vagy ha igen, akkor a szolgálónépek ott is csak szablyát gyártottak. Természetesen ezesetben a névadás lenne nehezen indokolható. Van ugyan egy, bizonytalanul ebbe a helynévcsoportba sorolható "Kardos" helynevünk is (uo. 287), mégis mindez túl kevés a 10. századi magyar kardgyártás feltételezéséhez. Az viszont nyilvánvaló, hogy a szablyákat — régészetileg is bizonyítható — nagy tömegben előállító műhelyek nem alkottak a helynévadásban is tükröződő, szolgálónépi telepeket.