Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)
A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszus alkalmából megjelent kiadványokról - Mártonfi Ferenc: Fonológia és nyelvszövetségek, avagy a korszerű nyelvészetről 403
A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszus alkalmából megjelent kiadványokról • Fonológia és nyelvszövetségek, avagy a korszerű nyelvészetről (Recenzió és esszé)* 0. Sok ilyen könyvet kell csinálni. 1.1. A könyv három nagy egységre tagolódik. 1.1.1. „Thema dieser Arbeit ist es, ein bestimmtes (sprach - geographische s Gebiet, nämlich das Ufer des Ob, insoweit an ihm Ostjaken einerseits, (Jurak- und Ostjak-)Samojeden andererseits in Nachbarschaft leben, auf phonologische Isoglossen abzusuchen" (11). A könyvnek ez egyébként végcélja, s a jellemzően megnevezett Ergebnisse c. fejezetben, a harmadik nagy egységben kerülnek bemutatásra a terület nyelvszövetségei (118-129). A könyv megelőző több mint száz oldala „előkészítés" ennek megvalósításához. 1.1.2. Az első nagy egység — ezt tekintem át majd részletesen — az elméleti alapvetéseket tartalmazza. Két nagy fejezetre oszlik: Zur Methode I: Sprachbünde (11-22) és Zur Methode II: Phonologie und Typologie (23-29). A fő probléma: a nyelvszövetségek kutatásának kezdetleges állapota a generatív grammatika irányzatán belül. Az általános problémákat KATZ tézieszerű tömörséggel tárgyalja. Ritka módon szigorú gondolatvezetése, pontos és világos, nem utolsó sorban elegáns fogalmazása azonban mindig követhetővé teszi a szerző intencióit, motivációit. A rosszindulatú vagy felületes olvasó esetleg úgy vélheti, nincs új ebben a részben. Valóban, a mozaikok, amikből összeáll Katz gondolatmenete, nem újak. Az egésznek egy hatalmas szálra felfűzése azonban eredeti munka. Nagy áttekintő és rendszerező képességről tesz tanúságot. 1.1.3. A könyv második nagy egysége a Die phonologischen Systeme címet kapta (40-117). Tíz nyelvjárás fonológiai elemzése ez, szándék — és végső soron megvalósítás — szerint a generatív grammatika fonológiai komponensének keretében. A tíz nyelvjárás: I. osztják, A. északi osztják: (1) Serkai, Nizjam, (2) Szinja, Muzsi, (3) Kazim, (4) Obdorszk; B. keleti osztják: (5) Vach-Vaszjugan, (6) Tremjugan; II. jurák: (7) tundrái jurák, (8) erdei jurák; III. szelkup: (9) Taz, (10) középszelkup. Konkrét gyakorlati munkáról van szó ebben a részben. Katz az elemzésein át állandóan bizonyítékát adja, hogy fölényesen képes uralni az amerikai deszkriptivisták, a prágai iskola és a generatív grammatika részét tevő CHOMSKY—HALLE fonológia módszereit. Az iskolák (beleértve a hagyományos nyelvészeket, mint elődöket) megnyerő módon nem egymást kizáróan versengenek. Katz világos pozitív hozzáállása: felkutatni és megőrizni mindazt, ami általános módszertani érték vagy finnugrisztikai eredmény, függetlenül eredetétől, hovatartozásától. Ez a rész sokszor „újrafogalmazás". (Mindenekelőtt STEINITZÉ az osztjákot illetően.) Az újrafogalmazás azonban éppen nem negatívum, hanem nagyonis szükséges munka. Az új nagy eredmények gyakran régi ismeretek újrafogalmazásai eredetileg Amik hibák, hiányosságok, következetlenségek a korábbi tanításokban, az újrafogalma" zások során élesen kerülhetnek napvilágra.1 Anélkül, hogy megítélnénk Katz újrafogalma" * Megjegyzések HARTMUT KATZ, Generative Phonologie und phonologische Sprachbünde des Ostjakischen und Samojedischen című könyvéhez (Finnisch-Ugrische Bibliothek 1. Wilhelm Fink Verlag, München 1975. 159 1.) 1 Végülis CHOMSKY forradalmasító könyve, a Syntactic Structures is a harrisi tanok újrafogalmazásaként és korrigálásaként született meg — eredetileg.
