Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

Szemle – ismertetések - Zaich Gábor: Knut Bergsland: Lappische Grammatik mit Lesestücken 394

394 SZEMLE - ISMERTETÉSEK sing. gen. rjanond lat. rjanoxond loc. Tjanoxonand abl. rjanoxodand prol. r\anownand plur. gen. rjanut ( — " -f- d > t) lat. f]anoxot ( — " -J- d > t) loc. Tjanoxo'nat abl. •qanoxotat prol. 7]anu"manata Láthatjuk, hogy a többes szám loc-abl-prol. ragjában olyan t áll, amely hangtörténetileg nem indokolt, hiszen ezeknek az esetragoknak a végén nincs ", amely a d > t zöngétlenedést kiválthatná. Ilyen "-t csak a genitivusban és a lativusban találunk. Ha pedig a plurálisban egyértelmű a gen-lat. analógiás befolyása, akkor igen valószínű, hogy a singularisban is hasonló folyamat ment végbe. E probléma-fölvetésekkel azt akartam érzékeltetni, hogy Künnap néha elvész a részletekben, s olyan eredményekre jut, amelyek a rendszer egészének jellegével nehezen hozhatók összhangba. Több kérdésben tehát nyilvánvalóan további kutatásokra van szükség, s ez egészen természetes. Az első összefoglalás írója nem oldhat meg minden problémát, olykor csak jelezni tudja, hogy mely kérdések magyarázatában vagyunk jelenleg még nagyon bizonytalanok. Az azonban bizonyos, hogy Künnap könyve nagy segítséget ad nekünk a jelenleg még tisztázatlan problémák megoldásához. MIKOLA TIBOR Knut Bergsland: Lappische Grammatik mit Lesestücken Aus dem Norwegischen übersetzt von Werner Dontenwill. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 11. Wiesbaden 1976. 117 1. 1. A norvég lapp nyelvtanok sorát a 18. század közepén H. GANANDER Grammática Lapponica c. könyve (Stockholm 1743) nyitja meg, amelyet hamarosan követ K. LEEM En lappisk grammatica c. müve (Koppenhága 1748). A múlt század harmincasötvenes éveiben, mint ismeretes, három norvég lapp nyelvtan látott napvilágot (R. RASK, Rsesonneret lappisk sproglœre. Koppenhága, 1832; N. STOCKFLETH, Grammatik i det lappiska sprog. Kristiania 1840; J. FRIIS, Lappisk grammatik. Kristiania 1856), századunk húszas éveiben pedig újabb kettő (K. NIELSEN, Lserebok i lappisk. I. Grammatikk. Oslo 1926; E. LAGERCRANTZ, Sprachlehre des Nordlappischen nach den seelappischen Mundarten. Oslo 1929). Az első modern norvég lapp grammatika K. BERGSLAND nevéhez fűződik. Bár Laerebok i samisk. Samisk grammatikk c. munkája csak 1961-ben jelent meg (Oslóban) nyomtatásban — tehát egy évvel E. ITKONEN nyelvtani vázlatának (in: Lappische Chrestomathie. Helsinki 1960) első kiadása után —, ez az eredetileg a norvégiai lapp oktatásra szánt nyelvtan sokszorosított változatban már 1953-ban az egyetemi hallgatók rendelkezésére állt. Tekintettel arra azonban, hogy a norvég, ill. a svéd nyelvű lappológiai kiadványok — elsősorban könyvterjesztői, de minden bizonnyal nyelvi okok 'miatt is — általában csak a skandináv kutatok körében találnak visszhangra, BERGSLAND műve tulajdonképpen csak most, másfél évtizeddel a norvég eredeti publikálása után, német fordítása révén kerülhetett be az uralisztika vérkeringésébe. Ezért e német kiadásnak legalább rövid ismertetése mindenképpen kívánatosnak látszik. 2. A német nyelvű változat számára írt bevezetőjében (5) Bergsland nyelvtanát — amelynek anyaga jórészt K. NIELSEN nyelvtanából ós szótárából származik — az ún. északi lapp irodalmi nyelv iránt érdeklődőknek szánja. Ez a lapp irodalmi nyelv voltaképpen a korábbi norvég lapp könyvnyelv módosított változata. A norvég és svéd szakemberek 1947-ben folytatott tárgyalásainak eredményeképpen létrejött egységes északi lapp irodalmi nyelven készülnek egyébként immáron három évtizede a norvégiai és a svédországi lapp tankönyvek. Az északi lapp irodalmi nyelv iránt érdeklődő kutató a szerző tömör előszavából sajnos nem értesülhet arról, hogy e nyelvet pl. hol és hányan beszélik, milyen nyelvjárásokon alapul, melyek e nyelvjárások fontosabb eltérései stb. (hiányzik legalább egy szemléltető térképmelléklet is). A lapp betűket ós hangórtéküket, a fokváltakozást ós a hangsúlyt ismerteti a Hang és írás (Laut und Schrift, 9 — 20) c. kitűnő hangtani vázlat. A felsoroltak mellett tanulságos lett volna azonban a megadott betűjelek és az északi lapp irodalmi nyelv