Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)
Szemle – ismertetések - Károly Sándor: Két monográfia a zürjén állatnevekről 376
376 SZEMLE - ISMERTETÉSEK Két monográfia a zűrjén állatnevekről AHV P33T Xay3eHÖepr: Harsamul >KHBOTHWX B KOMH H3biKe CpaBHHTejibHO-HCTopH^ecKHH aHajiH3. TajiJiHH 1972. 238 1. Reingart Broicher—Schmidt: Struktur, Semantik und Dialektgeographie syrjänischer Tiernamen Münchener Universitäts-Schriften. Finnisch-Ugrische Bibliothek. Band 2. W. Fink Verlag, München 1975. 323 1. Alig van izgalmasabb tudományos feladat, mint ugyanarról a témáról függetlenül írt két tanulmány (cikk, monográfia) összevetése, különösen akkor, ha szerzőik egy időben dolgoztak. Az azonos vagy hasonló eredmények ilyenkor egymást erősítik, az eltérések vagy ellenmondások egymást kiegészítik, korrigálják. A téma feldolgozása szempontjából mindenesetre nagy nyereség az ilyen párhuzamos kutatás, s a kutató felelősségét növeli az a tudat, hogy más is dolgozik az ,,ő témáján", vele egy időben. Elméleti kérdésekben mindennapi és megszokott ez a párhuzamosság, de anyagfeltáró és rendszerező monográfiákban — érthető módon — ritkább. Kétségtelen, hogy ha a tudományos életet nemzetközileg egységes folyamatnak tekintjük — s ki vonja kétségbe, hogy annak kell tekintenünk — , akkor az azonos témák szimultán és egymástól független kidolgozása energiapazarlásnak tűnhet. De hogy mégsem az, erről a most bemutatandó két munka is tanúskodik. A közös téma: a zűrjén állatnevek. A kidolgozók, könyvük megjelenése sorrendjében ANU REET HATJSENBERG szovjet (közelebbről: észt) és REINGART BROICHERSCHMXDT NSzK-beli kutató. A téma az imént jelzett formájában azonban túl nagy anyagot ölelne fel, hiába jelenik meg így a könyvcímekben. Mindkét szerző leszűkíti, ahogy ez olvasás közben kiderül: az észt szerző csak az emlősökkel, a német az emlősökkel és a madarakkal foglalkozik. Az igazán közös téma tehát csak az emlős állatok neveinek a feldolgozása. A két könyv ' célkitűzésének, szempontjainak, módszereinek — és részben anyagának — a különbözősége miatt célszerűnek látszik, ha külön-külön mutatjuk be őket, de indokolt, hogy végül összehasonlító képet is adjunk róluk. I. HATTSENBERG könyve négy részből áll: 1. az elvi szempontból fontos bevezetőből (20 lap); 2. a monográfia központi részéből, a szótári részből (.155 lap); 3. az összegező jellegű rendszertani részből (40 lap); 4. végül a függelék-részből (40 lap). 1. A monográfia célja egy lexikai csoport lehető legteljesebb bemutatása, elsőforban etimológiai szempontból, s etimológiákra alapozva az állatnevek áttekintése a nyelv rendszere szempontjából. Az elsődleges célt főleg az egyes szótári elemeket külön-külön tárgyaló rész valósítja meg, a másodikat egy arány lag rövid, s a szótári részre alapozott rendszerező fejezet. A bevezetőben a szerző megindokolja az anyagválasztás célszerűségét : a vadállatok nevei az alapszókincshez tartoznak, tanulmányozásuk éles fényt vet a finnugor törzsek életmódjára, kultúrájára. Közismert, hogy az állatnevek — s a növénynevek — földrajzi határaiból az egyes finnugor törzsek régi lakóhelyére is következtetni lehet. Sajnos — állapítja meg Hausenberg — , a régi állatnevek nagy része nem maradt fenn, sok közülük csak egy-egy nyelvjárásban él. A dialektusokban még ezután a feldolgozás után is lappanghat ismeretlen állatnév, noha e munka a nyelvjárások alapos figyelembevételével készült el, a hozzáférhető szótárakon kívül még jelentős saját helyszíni gyűjtés alapján. A gyűjtés 1969 — 70-ben történt. A szerző hangsúlyozza, hogy a helyszíni gyűjtés általában csak nemrég indulhatott meg, régebben akadályozták a rossz utak, s a nyelvjárási monográfiák készítése is csak éppenhogy elkezdődött. A zűrjének életében még ma is fontos szerepet tölt be a vadászat, hiszen a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság területének 80%-a a tajgazónához tartozik, s a zűrjének mint túlnyomórészt erdőlakók máig megőrizték vadász hagyományaikat. Feltehető, hogy az állandó vadászlakosság segített megőrizni a régi állatneveket s újakat is fejlesztett — írja Hausenberg. Az állatelnevezések néha tükrözik a régi lakosság állatszemléletét, az állatok életéhek különböző oldalát, külső ismertetőjeleit. Mindez azonban a vadállatokra vonatkozik. A háziállatokkal a zűrjének később kerültek kapcsolatba, amikor érintkezésbe kerültek déli állattenyésztő népekkel. A házi állatok nevei gyakran a népek közötti kontaktusokról adnak számot.