Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

Tanulmányok - Barabás András–Kálmán C. György–Nádasdy Ádám: Van-e a magyarban tulajdonnév? [Are there Proper Nouns in Hungarian?] 135

154 BARABÁS ANDRÁS-KÁLMÁN C. GYÖRGY-NÁDASDY ÁDÁM lati szempontok szerint történik ..." (10). Felfogása tehát eltér a MMNyR felfogásától, mely azzal, hogy a tulajdonnevek fajtáiról beszél, per definitionem a mai magyar nyelvi rendszer problémájaként tárgyalja a csoportosítást. 5.3. A magyar tulajdonneveket legfeljebb három csoportra oszthatjuk: (30) „A" típus, vagy: „intézménynév-típus"; (31) „B" típus, vagy: „városnév-típus"; (32) „AB" típus, vagy: „személynév-típus". Az A típusba valamennyi intézménynév beletartozik, ezért nevezzük intézménynév-típusnak. De találunk itt elemeket a hagyományos „földrajzi név" és „műcím" típusból is (a folyóiratcímekkel kapcsolatban 1. 4.3.3.). Sőt, minden birtokos, illetve kijelölő jelzős szerkezet is intézménynév-típusú. A B típusra a városnevek voltak a legjellemzőbbek. Emellett, mint láthattuk, városnév-típusúak az évek nevei, egyes országoké, a pályaudvaroké. A „földrajzi név" kategória tehát indokolhatatlan. Az AB típusba a hónapoknak, a hónap napjainak stb. neve mellett az összes személy- és állatnév beletartozik. Ez utóbbiak hagyományos megkülönböztetését semmi sem támasztja alá. 5.4. Már említettük, hogy a szakirodalom gyakran hangsúlyozza: a tulajdonnév és a köznév határvonala nem mindig húzható meg világosan (1. 1.2.3.). Az átmenetiség igazi problémájának mi az ,,AG" típus elemeinek kétféle besorolhatóságát tartjuk, amelyet a 4.3.3. pontban taglaltunk. Függetlenül tehát attól, hogy márkanév-e vagy bármi más, minden ,,AC" típusú elem e szempontból problematikus. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a külső szintaktikai kapcsolódás tekintetében homogén csoportnak vannak olyan elemei, melyeknek belső viselkedése kétféle is lehet. Sőt, e különbség, mint a már tárgyalt élet és tudomány elem esetében, jelentéskülönbséget is tükröz (1. 4.3.3.). De nem mindig ! Egyes ételnevek esetében (például: szűzérmék magyarosan) a kétféle toldalékolás nem jár együtt a jelentés megváltozásával. Mondhatjuk ezt: rendeltünk szűzérméket magyarosan (itt nem tulajdonnév?), de azt is: elfogyott a szűzérmék magyarosan (itt tulajdonnév?). Az egészében átmeneti jellegű ,,AC" típuson belül az ilyenféle elemek a par excellence átmeneti — mert ide is, oda is tartozó — elemek csoportját alkotják. 6. Kétségtelen, hogy a tulajdonnév elsősorban szemantikai-logikai probléma. A jelen dolgozat éppen ezekkel az alapkérdésekkel (mint a metafora-metonimia, a névadás önkényessége, vagy a jelentestanilag „köznévül vett" tulajdonnév kérdése) nem kívánt foglalkozni. Elemzésünk nyilván még így is hiányos, mert a kérdést csak néhány — bár reméljük döntő — formális szempontból vizsgáltuk. Célunk azonban nem is a teljesség volt, hanem az, hogy elmondjuk: milyen aggályaink vannak a „magyar tulajdonnév" jelenlegi leírásaival kapcsolatban, s hogy bemutassuk: milyen jellegű elemzést tartanánk szükségesnek ahhoz, hogy egy leíró nyelvtan megállapításai ténylegesen a magyar tulajdonnévről, mint a magyar nyelvi rendszer egyik kategóriájáról szóljanak. BARABÁS ANDRÁS—KÁLMÁN C. GYÖRGY—NÁD ÁSD Y ÁDÁM