Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)
Tanulmányok - Barabás András–Kálmán C. György–Nádasdy Ádám: Van-e a magyarban tulajdonnév? [Are there Proper Nouns in Hungarian?] 135
144 BARABÁS ANDRÁS-KÁLMÁN C. GYÖRGY-NÁDASDY ÁDÁM 2.1. A következő tételeket axiómákként használjuk: (10) A tulajdonnevet — ha mint nyelvi kategória létezik — a köznevektől sajátos strukturális viselkedése különbözteti meg. (11) Ha van a magyarban tulajdonnév, úgy az olyan, egy vagy több szóból álló forma, amely a mondatban -t raggal ellátva lehet tárgy (a továbbiakban: főnévi értékű elem17 ). (12) A tulajdonnév, a köznevekhez hasonlóan, csak a végén toldalékolható, éspedig a főnévre jellemző toldalékokkal.18 2.2. Igazolandók vagy elvetendők a következő hipotézisek: (13) A magyar nyelvben van tulajdonnév. (14) Ha a (13) igaz, úgy a tulajdonnevek a magyarban azon főnévi értékű elemek, amelyeket a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűvel kell írni. (15) A magyar tulajdonnevek osztálya alosztályokra is bontható. Vizsgálódásainkhoz főnévi értékű elemek egy halmazát vettük fel,19 amelynek tagjait az egyszerűség kedvéért — a (14)-es hipotézist igaznak feltételezve — ha és amikor a helyesírási szabályok értelmében nagy kezdőbetűvel írandók, egyelőre tulajdonneveknek fogjuk nevezni. 3. Az alsóbb nyelvi szinteken előbb fonológiai, majd morfológiai szempontból kell vizsgálnunk a tulajdonnév dokumentálhatóságát. 3.1. A tulajdonnévnek a magyarban nincs fonológiai ismérve. 3.2. A tulajdonnevek morfémaszerkezete nem mutat fel semmi sajátosan tulajdonnévit. De mivel a tulajdonnév főnévi értékű elem, s így főnévi toldalékokat kaphat (vö. (12) ), vizsgálhatjuk e toldalékok szempontjából. 3.2.1. Közismert az a jelenség, hogy ha a tulajdonnév (vagy annak utolsó szava) archaikus tőtípusú főnév, akkor ez toldalék előtt gyakran másképpen viselkedik, mint amikor köznévként szerepel.20 E kettősség tükrözi tehát a főnévi értékű elem kétféle jelentését: bokor 'növény' és 'személynév': bokrot 'növény' de bokort 'személynév'. Példánk esetében igaz tehát, hogy az archaikus/modern toldalékolás különbsége jelentéskülönbséget is tükröz, s a modern formát tulajdonnévnek nevezhetjük. A következő képletekben: básti lajos apája a két bolyaiban sulyok mária anyája a kőszívű ember fiaiban hogy vagy, aranyom? az archaikus apja, anyja, aranyam helyett a modern paradigmára jellemző toldalékolást találjuk. E modern toldalékolású formákat a fenti megállapítás értelmében tulajdonneveknek kell tekintenünk. 17 így tehát — önkényesen — nem nevezzük itt ,,főnévi értékű elemnek" a mellékmondat-szerű szerkezeteket, hacsak nem kapnak tárgyragot. A mit hoztál szerkezetet nem tekintjük „főnévi értékű elemnek" a mondd el, (hogy) mit hoztál mondatban, de annak vesszük a mondd el a mit hoztált mondatban pl. 'verscím' értelemben. 18 Vö. SZÉPE: MMNyR 1 : 128. 19 A korpusz minden elemét kisbetűvel szedettük, hogy a döntésben ne befolyásolhasson minket a konvencionális íráskép. 20 Vö. pl. TEMESI: MMNyR 1 : 219; VELCSOVNÉ: MMNy. 110-111; TOMPA 54-55; PAPP LÁSZLÓ 27; BALOGH— GÁLFFY—J. NAGY 196 — 197.
