Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

8 KOMOROGZY GÉZA ban, folyamatosan jutottak be Magyarországra is, és viszonylag gyorsan élénk visszhangot keltettek. S ha most legalább futó pillantást akarunk vetni a sumer—magyar nyelvrokonítás külföldi központjaira, tisztában kell lennünk azzal, hogy mindaz, amit központokról, orgánumokról, személyekről mondunk, mindenképpen igen hiányos, és főként legfeljebb ideig-óráig érvényes: a nyugati magyar emigrációnak az a része, amely ezt a tant hirdeti, nem tudott gyökeret verni új hazájának szellemi életében, ezért helyzete — s ezzel együtt a közlés lehetősége is — szüntelenül változik.31 A leginkább számottevő központok ma az amerikai kontinensen találhatók. Észak-Amerikában jelenik meg a Szittyakürt c. — már címével is sokat mondó — lap; ez persze csak elvétve foglalkozik „sumer—magyarológiá"-val, de akkor igen éles, mégpedig politikai tekintetben éles hangon. Kanadában működik BAKÁTH TIBOR és köre. Az Egyesült Államokban FEHÉR indián és a magyar nyelv rokonságát állapította meg az Amerikában élő magyar régész, Juan Móricz. Indián törzseket tanulmányozott Ecuadorban és Peruban, miközben rájött, hogy csaknem érti nyelvüket, mert annyi szó hasonlít a magyarra. . . Móricz felfedezése a dél-amerikai indiánok eredetére vonatkozó kutatásokat is új irányba fogja terelni." — Később a világsajtó sokat foglalkozott MÓRICZ és ERICH VON DANIKEN együttműködésével, majd viszályával, DANIKEN ugyanis — „űrhajós"-elméletének kidolgozásakor — a MÓRICZ felfedezte ,,bizonyítékok"-ra is támaszkodott (vö. E. v. DANIKEN: Zurück zu den Sternen. München—Zürich 1972. 125 k.), végül azonban mind az anyagi, mind a szellemi tulajdon megosztása terén végzetes ellentétek támadtak közöttük (ehhez vö. a Der Spiegel nyomán F. GY.: DANIKEN — a próféta. Világosság 14 [1973]: 384). 30 CSÖKE SÁNDOR:

A sumér ősnyelvtől a magyar élőnyelvig. New York 1969 (Sumér—Magyar Tanulmányok 1.); Szumir [a belső címlapon: Szumér] — magyar egyeztető szótár. Buenos Aires 1970; 19732

;

Sumér—magyar összehasonlító nyelvtan. Buenos Aires 1972. — Az első helyen idézett könyv a Sumér—Magyar Tanulmányok 3. számaként hirdeti CSÖKE A magyar nyelvben továbbélő sumér c. munkáját; hogy ez végül is megjelent-e, nem tudtam megállapítani. — CSÖKE „pályakezdő" dolgozata egyébként még más tárggyal foglalkozott, vö. Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága. Buenos Aires 1969. (Turáni Akadémia tanulmány sorozata 1.) — Itt említem meg, hogy a „sumer—magyarológia" hatása olyan szerzők dolgozatain is észrevehető, akik nem tartoznak közvetlenül az irányzat táborába: a történelmi és nyelvészeti dilettantizmus gyakran a távolabb állókat is a Sumer—magyar nyelvrokonításhoz hasonló felfogásra vezeti. Ilyen mű pl. RTJDNAY EGYED Attila trilógia c. sorozata: 1. Igazságok, ferdítések, honfoglalás. Bruxelles 1964 (vö. különösen 52 kk.); 2. Ki volt Tudun, Csák Máté, Székelyek. Uo. 1965; 3. Hogy történt, Egyházi fejlődés, Népek, nyelvek, . . . Ezekiel próféta és a szumirok, . . . Uo. 1966 (vö. különösen 177 kk.); a szerző nézeteit valami felvidéki — és családi — lokálpatriotizmus, helyesebben, elfogultság hevíti át, vö. még RUDNAY EGYED: Felvidékünk múltja és a Divék nemzetség. [Kézirat, sokszorosítva] Budapest 1954. — Vö. még: SZABÓ ISTVÁN: Özönvíztől napjainkig. Az egész magyar őstörténelem csengő ritmusú versekben. Buenos Aires ó. n. Egy előttem ismeretlen „költő" Ember ősnyelve magyar c. versezetének második része (az első részt nem ismerem, s a második részből is csak töredékek, a 2., 4., 5. ének részletei kerültek a kezembe), amelyhez a szerző nyelvészeti kommentárokat is csatolt, cáfolja a sumer—magyar rokonság elméletét, s helyette a magyarok távol-keleti származását hirdeti. 31 Az alább felsorolt sajtótermékekről kimerítő tájékoztatás található

NÉMETH MÁRIA bibliográfiájában: Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára. 1945 — 1970. 2. Nem szocialista országok. Budapest 1972. — Egy-két adatom már az e munka lezárása utáni időkből való. — A nyugati magyar emigráció politikai és szellemi arculatáról árnyalatokban gazdag, hiteles és — számunkra legalábbis — meglepően újszerű képet rajzol NAGY KÁZMÉR: Elveszett alkotmány. München 1974. A könyv a sumer—magyar nyelvrokonítás „álomvilág"-áról, „őstörténeti köd"-éről is megemlékezik (22 kk.). Vö. egyébként VESZÉLY PÉTER kitűnő ismertetését is: Magyar emigráns a magyar emigrációról. Nagy Kázmér könyve a magyar politikai emigráció történetéről. Kritika 1974/4: 9—12. i