Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)
Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3
A SUMER-MAGYAR NYELVROKONÍTÁS 9 JENŐ MÁTYÁS foglalkozik könyvek kiadásával; első kiadóvállalata a Gilgamesh nevet viselte, s az itt megjelent sorozatnak Studia Sumiro-Hungarica volt a címe; más kiadványain a Turul Kiadó jelzéssel és a Sumér-Magyar Tanulmányok címmel találkozunk; de szerepe van a Magyar Történelmi Szemle c. folyóirat kiadásában is. A Sumir Híradó. Magyar Newsletter c. sokszorosított lapot Zászlós-Zsóka György szerkeszti. Ugyancsak az Egyesült Államokban jelenik meg az amerikai magyar pulitenyésztők számára írt A puli. The puli c. folyóirat, amelynek hasábjain sumer—magyar pulik csaholnak. Dél-Amerika „sumer—magyarológus"-ai nagyrészt Buenos Airesben gyűltek össze. A Sumér—Magyar Tudományos Társaság köréhez tartozó kiadványok cégjelzésében az Editor Esda, Editorial Transsylvania, Turáni Akadémia, „Magyar őskutatás" stb. elnevezések szerepelnek, szinte mindegyik könyvön más. Itt működik — a Jezsuita Egyetem professzoraként — BADIN Y Jós FERENC. Ujabban ő a mozgalom nemzetközi zászlóvivője. Egy időben ,,táv-hallgatók" -nak levelező doktorátust hirdetett sumerológiából. Később egy könyvlap -sorozatot adott ki, fényképes sokszorosításban, amolyan Tanuljunk könnyen, gyorsan sumerul !-t, amelyet bizományosánál oldalanként 6 Ft-ért Magyarországon is meg lehetett vásárolni. Európából kevés az adatunk. Párizsban néhány magyar „sumer— magyarológus" hallgatta a francia sumerológusok nyelvi és filológiai előadásait, de minden látható tudományos eredmény nélkül. Az Ahogy lehet c. sokszorosított folyóirat több „sumer—magyarológia"-i dolgozatot közölt. Svédországban jelenik meg az Északi Vártán c. folyóirat, amely kiadói tevékenységet is folytat. Néhány európai „sumer—magyarológus" munkái saját kiadásban vagy a nagy központok kiadványaiban jelennek meg. Ausztráliában (Sydney), a Magyar Történelmi Társulat ( !) kiadásában, GALLUS SÁNDOR és mások szerkesztésében jelenik meg a Magyar Múlt. Hungárián Pást c. sokszorosított folyóirat, magyar és angol nyelvű közleményekkel. Nagy nyomatékkal kell rámutatnom arra, hogy a „sumer—magyarológia" semmiképpen sem tekinthető a külföldön élő magyarság egyöntetű véleményének. Ha ezt felednénk, éppen a jelenség természetének lényege maradna elfedve előttünk. A folyóiratok cikkeiben, a könyvek előszavában szinte állandó a panaszos, szemrehányó, vádló hang, amely az emigráns sorstársak közönyét vagy ellenségességét rója meg. Ez, Magyarországról nézve, azt jelenti, hogy a sumer—magyar nyelvrokonítás hívei kint is kisebbségben vannak. Számos jel mutat arra, hogy a nyugati magyar emigráció legjelentékenyebb elméi, akik új hazájukban is az egyetemes magyar kultúra ügyét szolgálják, távol tartják magukat a „sumer—magyarológia" képtelenségeitől. A Magyar Műhely sohasem közölt ilyen tárgyú cikket. Sok emigráns folyóirat, függetlenül politikai állásfoglalásától, elutasítja a sumer—magyar nyelvrokonítást. Nemcsak kiváló szaktudósok határolják el magukat tőle, pl. az ékíraskutatas minden magyar származású képviselője, hanem a haladó magyar szellemi élet más személyiségei, írók, történészek, filozófusok is. A sumer—magyar nyelvrokonítás a nyugati magyar emigráció egy maroknyi csoportjának ügye. A „sumer—magyarológia" hazai bázisa két szinten szerveződött; az egyiket a — nevezzük így — tanulmányírók alkották, a másikat a levélírók. Természetesen nem szervezetről van szó, legfeljebb személyes kapcsolatokról: az összetartozás főként egymás kiadatlan kéziratainak idézésében nyilvánult