Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)
Tanulmányok - Szalamin Edit: A magyar mondatformák kérdéséhez [cirill] 453
A MAGYAR MONDATFORMÁK KÉRDÉSÉHEZ 461 létigés mondat igen: A fiú tanítóvá lesz" (9, 73). Hivatkozhatunk a szabad melléknév igésülési folyamatára is: Nem szabadna így viselkedned. 8. Az igei és névszói-igei mondatformák kapcsolatát az eddigiekben — nem alaptalanul ugyan —, de meglehetősen egyoldalúan vizsgáltuk: csak egyes állapot- ül. módhatározókat tartalmazó igés mondatformákra voltunk tekintettel, s mellőztük mind az egyéb határozókat tartalmazó mondatokat, mind a nagyon is tipikus tárgyas mondatszerkezeteket. Természetesen egyik sem véletlen. Célunk ugyanis az igés mondatforma névszóivá alakulásának bemutatása volt, s ebben mindkét említett típus mellőzhetőnek bizonyul a következő okok miatt: 8.1. A tárgy az alanyhoz viszonyítva mint külsődleges, azzal belső kapcsolatban nem álló szubsztancia jelenik meg: Verset olvasok (0 én verset) ezért nem is alakul át az alannyal közvetlen viszonyba kerülő állítmánnyá. Sőt: mint mondatrész (nem mint szerkezettag !) elvileg idegen a névszói-igei mondattól, amelyben az igei funkciót a szükségképpen tárgyatlan kopula tölti be. A tárgy, mint Zsüka műveiből tudjuk, az igés mondatformák szerves rendszerének alapját alkotja, mintegy a rendszer „archimédeszi pontja". »Az ún. „grammatikai esetek" ... — az alanyeset kivételével, mely pusztán megnevezésre is alkalmas — vonzatszerűbbek, inkább csak tárgyas igével kapcsolatos szószerkezetben érthetők, a „határozó esetek" önmagukban is, ezek önállóbbak«-írja ELEKFI LÁSZLÓ (12, 195). 8.2. A fönti átalakítások során az állapot- és módhatározók kivételével a határozók egyéb fajtáit is meUőztük, pl. a hely- és időhatározót e mondatban: A gyerek újabban szemtelenül viselkedik az iskolában -*• A gyerek újabban szemtelen az iskolában . Azért mellőzhettük őket, s a határozók egyéb fajtáit is, mert az igei mondatforma nominálissá alakulása során szintén nem válhatnak állítmánnyá. Ez az állítás egy feltétel mellett igaz : a vizsgált mondatok alany — igei állítmány — határozó alapsómájában az átalakítás során eszközölt egyetlen változás az igei állítmány lexikai tartalmának redukciója (= általánosulása), tehát nem vagyunk tekintettel olyan átalakításokra, amelyekben az alany is megváltozik: A gyerek újabban szemtelenül viselkedik az iskolában -+• A gyerek szemtelensége az iskolában újabb jelenség ; Barátom az utcán sétál -*• Barátom sétáló helye az utca (vö. 6.4 pont). A hely-, idő- stb. határozók jelenléte a nominális mondatban, amint példáink is mutatják, természetesen nem kizárt, szintagmatikai státuszuk azonban az ige kopulává válása folytán — nézetem szerint — némileg megváltozik: a teljes értékű ige hiánya következtében a szó szoros értelmében vett szintagmát nem alkotnak (újabban szemtelen, az iskolában szemtelen, vö.: nagyon szemtelen, felháborítóan szemtelen), a mondathoz az annak alapját képező predikatív viszonyítás egészén keresztül kapcsolódnak: ^ újabban A gyerek szemtelen ^•^az iskolában Ennek a problémának az elemzése a cikk témájától messze elvezetne, ezért csupán utalunk arra az álláspontra, amely szerint a hely- ül. időhatározó a verbális mondatformában sem alkot az igei állítmánnyal szoros értelemben vett szintagmát (a térben ül. időben létezést kifejező mondatoktól eltekintve, pl.: A fiú a kertben van) ....... A hely- és időhatározós, s köztük főleg a határozószós mondatoknak sajátos helyzetük van az igei mondatok között. Értei-16 Nyelvtudományi Közlemények 78/2.
