Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Szabolcsi Miklós: Megjegyzések egy magyar stílusjelenséghez [Quelques remarques sur un phénomenes stylistique hongrois] 441

Megjegyzések egy magyar stílusjelenséghez* 1. A mai magyar nyelv rendszere II. (360) az „egyenes idézet" ismertetésekor írja le a tárgyalandó jelenséget: ,,Az egyenes idézetben a mondást jelentő igéken kívül olyan igék is betölthetik az idéző mondat állítmányának szerepót, amelyek a beszédet kísérő mozdulatot, gesztust vagy érzelmet jelölik. Az idézésnek ez a módja a nyelvi tömörítés egyik eszköze, elkerülhetővé teszi a mondta, kérdezte stb. igealakok gyakori ismétlődósét. Például: „Hallottam" — bólintott György (Blés E. : Hamisjátékosok 349) ; „Te — vidult fel Zsuzsa —keressük meg az öngyújtómat!" (uo. 147). ,, Ha az idéző mondat megelőzi az idézetet, akkor utána kettőspontot teszünk. Ha az idézet közé ékelődik, akkor a közbevetett részt gondolatjellel különítjük el. Ha pedig az idézet után áll, akkor az idézőjel után gondelatjelet írunk, és kisbetűvel kezdve kapcsoljuk az idéző mondatot az idézethez. Például: A gyerekek énekelték: „Gerencséri utca végig piros rózsa!"; „Gerencséri utca — énekelték a gyerekek — vénig piros rózsa!"; „Gerencséri utca végig piros rózsa!" — énekelték a gyerekek 2. Néhány megjegyzést szeretnék tenni e nyelvi jelenség megjelenési formáira — s másrészt időbeli kifejlődésére vonatkozólag. Mindenekelőtt: e jelenség az írott nyelv — az irodalmi megjelenítés körébe tartozik —, annak jelzése, hogy beszódszöveg, — (illetőleg annak leképezése) következik, vagy állt előbb. A továbbiakban ezért nevezzük idézetjelöl őnek. 3. A MMNYR e fentiekben idézett része alapján is formailag az idézetjelzŐ elhelyezésének négy típusát különböztetjük meg: 1. az idézet gondolatjellel ( —) való jelölésével, —külön szerkezet nélkül. 2. az idézetet bevezető szóval, ül. szerkezettel (kettős ponttal:) 3. az idézetbe zárt szerkezettel (— gondolatjelek között — ) 4. az idézet után álló — gondolatjelekkel kapcsolt szerkezettel. 4. Az idézetjelölők különféle típusai és változatai minden irodalmi mű meghatározott részében rendszert alkotnak (túlnyomórészt tudatos szerkesztői — stilizálási erőfeszítés eredményeképpen). Néhány példa prózai irodalmunkból ilyen rendszerekre. 4.1. Korai Móricz Zsigmond—elbeszélés (Bent a kupéban, 1909) (M. Zs. regényei és elbeszélései, 9. köt. M. Helikon 1964. 370—375 1.) 4.1.1. az idézetek túlnyomó többsége, főleg a párbeszédekben, a gondolatjellel bevezetett 1. típushoz tartozik. 4.1.2. 2. típus * Ezt a kísérletet tanárom, LAZICZIUS GYULA emlékének ajánlom kései tanítványi hálával.