Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

A SUMER-MAGYAR NYELVROKONlTÁS 29 Valamivel pontosabb ismereteink vannak azokról a szavakról, amelyek a későbbi mezopotámiai nyelvekből, mindenekelőtt az i. e. 2—1. évezredi akkádból kerültek át Európába.127

Több ilyent találunk akár mindjárt a magyarban is, pl. alkohol, végső soron az akkád guhju szóból; cseresznye, végső soron az akkád karasu, kar su szóból; dragomán 'tolmács, idegenvezető', végső soron az akkád targumänu szóból; gipsz, végső soron az akkád gassu szóból; kömény, végső soron az akkád kamünu szóból; mirha végső soron az akkád murru szóból; nafta, végső soron az akkád naptu szóból stb.;128 ugyanígy a franciában mesquin, olaszban meschino 'szegény, hitvány', mindkettő végső soron az akkád muskênu szóból, amely *maska'en alakban mint protoakkád jövevényszó megvolt a korai sumerben is. Az ilyen esetekben azonban pontosan tudjuk követni az utat, amelyen a szó arámi, héber, görög, latin, arab, perzsa, török stb. — s rendszerint többszörös — közvetítéssel, nem egy ; tani nehézségei vannak annak, hogy a 'könyv' jelentésű szavakat innen származtassuk. A szóalakok egybeesése aligha több a véletlennél. Ezt a szófejtést egyébként a magyar nyelvtörténet felől nézve is lehetetlennek tartja MOÓR ELEMÉR: A betű-tői a könyv-ig. Magyar Nyelv 68 [1972]: 150—160, 275 — 285, különösen 156 kk. — A keleti eredetű jövevényszavakhoz általában vö. E. LITTMANN: Morgenländische Wörter im Deutschen. Tübingen 1924.2; K. LOKOTSCH: Etymologisches Wörterbuch der europäischen (germanischen, romanischen und slavisehen) Wörter orientalischen Ursprungs. Heidelberg 1927; ezek anyaga azonban kívül esik témánk keretein. — Az ókori Elő-Azsia nyelvei, természetesen, egy sor sumer szót vettek át és használtak .sajátjukként, részben közvetlenül a sumerbői, mint az akkád vagy talán a hurri, részben pedig közvetve, az akkád stb. nyelv szókincséből. Az akkád nyelv sumer jövevényszavairól — amelyek közül a legtöbb, persze, mindvégig idegen szó maradt — a folyamatban levő két nagy akkád szótár (W. v. SODEN: Akkadisches Handwörterbuch. Wiesbaden; The Assyrian Dictionary. Chicago) kimerítően teljes képet ad, a többi elő-ázsiai nyelv terén azonban egyelőre még hiányoznak a korszerű lexikográfiái alapok (de vö. A. KAMMENHTTBER: Materialien zu einem hethitischen Thesaurus. Heidelberg). A jövevényszavak után nyomozó régi irodalom mindenesetre ma már minden tekintetben elavult (P. LEANDER: Über die sumerischen Lehnwörter im Assyrischen. Uppsala 1903; J. THEIS: Sumerisches im Alten Testament. Trier 1912; S. LANDERSDORFER: Sumerisches Sprachgut im Alten Testament. Leipzig 1916; vö. még alább, 127. jegyzet). 127 Vö. H. ZIMMERN: Akkadische Fremdwörter als Beweis für babylonischen Kultureinfluss. Leipzig 1917.2 (Bár a maga korában jelentős volt, ma már csak nagy óvatosság mellett használható.) — Magyarországon MUNKÁCSI BERNÁT vizsgálta a finnugor nyelvek esetleges akkád jövevényszavait; fent, a 90. és 93. jegyzetben idézett tanulmányain kívül 1. még: Spuren eines assyrischen Einflusses auf finnisch—magyarische Sprachen. Keleti Szemle 12 [1911 —12]: 261 — 271; Asszír nyomok a finn—magyar nyelvekben. Magyar Nyelvőr 41 [1912]: 60—65; Sechzigerrechnung und Siebenzahl in den östlichen Zweigen der finnisch—magyarischen Sprachfamilie. Keleti Szemle 19 [1920—1922]: 1 — 23; természetesen, az általa összegyűjtött érdekes anyag szintén kritikai felülvizsgálatra szorul. — Az újabb keletű jövevényszó-vizsgálatok közül figyelmet érdemel pl. P. AALTO: Ein alter Name des Kupfers. Ural-Altaische Jahrbücher 31 [1959]: 33 — 40; U. MASING: Akkadisches miksu in Osteuropa. In: Internationale Tagung der Keilschriftforscher der sozialistischen Länder. Zusammenfassung der Vorträge. Budapest 1974. 63 — 65. — A kérdés elvi részéhez 1. legutóbb Kiss Lajos: Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. Magyar Nyelv 62 [1966]: 179—188; az altáji nyelvek vonatkozásában — sa fent, a 85. jegyzetben érintett vitához kapcsolódóan — pedig P. AALTO: Verwandtschaft, Entlehnung, Zufall. Kratylos 10 [1965]: 123 — 130. 128 Az

említett szavakhoz vö. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1. Budapest 1967. 133. k., 509 k., 1062.; 2. Budapest 1970. 609, 933 k., 993 resp., részben a fentiektől eltérő etimológiai magyarázatokkal; a dragomán szóhoz 1. I. J. GELB: The Word for Dragoman in the Ancient Near East. Glossa 2 [1968]: 93—104; az akkád adatokhoz 1. a fent, a 126. jegyzetben idézett akkád szótárakat. — Itt jegyzem meg, hogy a különben kitűnő Történeti-etimológiai szótár sémi nyelvi anyaga, kiváltképpen a régi sémi nyelvekből vett adatok, igen pontatlan, elavult, hiányos.