Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

28 KOMORÓCZY GÉZA A sumerek elválaszthatatlanok Dél-Mezopotámiától; ha meg akarjuk ismerni őket, erre, s nem a rokonitás kalandjaira kell figyelnünk. Hasonló következtetésre jutunk a sumerek beolvadásának folyamatát illetően is. A sumerek nem tűntek el, nem vándoroltak ki Mezopotámiából: ott maradtak, s nyelvet cseréltek. A jelenség nem korlátozódik rájuk: az i. e. 4—1. évezred folyamán a térség sok más nyelve is fölemésztődött. Csak az a magyarázat bír történeti érvénnyel, amely nem pusztán egy nép sorsát kutatja, hanem az ennél sokkal egyetemesebb jelenséget: a homogén nyelvi tömbök kialakulásának több évezredes folyamatát teszi érthetővé. Korunk régészete és filológiája gazdag anyaggal tudja bizonyítani, hogy a Közel-Keleten kialakult élelem-termelő társadalmak mindig is szoros kapcsolatban álltak a földjüket körülvevő területekkel, közeliekkel és távoliakkal egyaránt. Ezt a kapcsolatot azonban általában nem ethnikai mozgások teremtették meg és tartották fenn, hanem gazdasági természetű érintkezés. A sumer nyelv, amennyire ma ismerjük, tele van idegen (ismeretlen eredetű) szavakkal. Hasonló a helyzet az akkádban is. Nem lehet kétséges, hogy az ismeretlen eredetű szavak egy része olyan népek nyelvéből származik, amelyek rendszeres érintkezésben voltak Mezopotámia lakóival. Miért ne képzelhetnénk el, hogy a gazdasági természetű kapcsolatok révén egy sor sumer és akkád szó is átkerült volt a környező területeken lakó népek szókincsébe? Mi több, ennek — elméletben — igen nagy valószínűsége van. Világosan kell azonban látnunk, hogy ez kölcsönzés, nem pedig nyelvrokonság. Egyelőre azonban az ilyen természetű etimológiai kutatások — nem számítva a sémi—sumer egyezéseket — szinte legyőzhetetlen hangtani és egyéb nehézségekbe ütköznek, mégpedig mindkét oldalon. Ezért az esetek túlnyomó többségében nincs világos képünk a sumer nyelv idegen elemeinek származásáról,125

és nem tudjuk felismerni az eurázsiai nyelvekben netán meglévő sumer szavakat sem. Mindenesetre, eddig még nem sikerült olyan szót találni, amely az újabb eurázsiai nyelvekben biztosan a sumerbői származó kölcsönzés volna.126 125 Az ún. praesumer elemekről

1. B. LANDSBERGER: Three Essays on the Sumerians Los Angeles 1974 (1943—1945-ben törökül megjelent cikkeinek angol fordítása); W NAGEL: Die Bauern- und Stadtkulturen im vordynastischen Vorderasien. Berlin 1964. 217. kk. (= Berliner Jahrbuch für Vor- und Frühgeschichte 4 [1964]: 1. kk.); A. SALONEN: Zum Aufbau der Substrate im Sumerischen. Helsinki 1968; A. SALONEN: Die Fussbekleidung der alten Mesopotamier. Helsinki 1969. 97. kk.; E. SALONEN: Über das Erwerbsleben im alten Mesopotamien. 1. Helsinki 1970. 6. kk. (a finn iskola ez irányú munkálatai iránt bizonyos óvatosság ajánlható). — A sumer nyelv akkád jövevényszavainak problémáját sokoldalúan világítják meg a IX. nemzetközi assziriológiai találkozó előadásai: Genava NS 8 [i960]: 241 — 314, s kiváltképpen D. O. EDZARD: Sumerer und Semiten in der frühen Geschichte Mesopotamiens. Uo. 241 — 258; I. J. GELB: Sumerians and Akkadians in their Ethno-Linguistic Relationship. Uo. 258—271; A. FALKENSTEIN: Kontakte zwischen Sumerern und Akkadern auf sprachlichem Gebiet. Uo. 301 — 314. — Az indoeurópai— sumer nyelvi érintkezések egyik bizonyítékát, a 'szarvasmarha' jelentésű szavakat, új megvilágításba helyezi HARMATTÁ JÁNOS: Megjegyzések Közép- és Kelet-Európa házi emlősállatainak fejlődéstörténetéhez. Agrártörténeti Szemle 13 [1971]: 211 — 217, különösen 215. 126 Mint ilyen szerepel már régóta a

könyv, illetve több eurázsiai nyelvi megfelelője, vö. legutóbb A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 2. Budapest 1970. 614. ahol többek között a „sumér" (helyesen: akkád !) kunukku szóra történik hivatkozás. (A sumer szó egyébként kisib.) Minthogy azonban az akkád kanäku, 'lepecsételni' ige, és a szóbokor minden tagja, így a kariiku, 'lepecsételt (ti. okmány, zsák stb.)' és a kunukku, 'pecsét, pecséthenger' is egyértelműen az ige alap jelentését őrzi (az akkád szavakhoz 1. The Assyrian Dictionary, Vol. 8, K. Chicago 1971. s. v.), nézetem szerint súlyos jelentés-