Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

A SUMER-MAGYAR NYELVROKONÍTÁS 25 fedezték fel, s egyre több eurázsiai népet kapcsoltak be a magyar őstörténetbe; a sumer ebben az időben legfeljebb csak egy lehetett a sok közül. Külön elbírálás alá esik VARGA ZSIGMOND munkássága.116

Miközben a sumer—magyar nyelvrokonítás, mint láttuk, egyfelől a leghígabb turánizmusba torkollt, s másfelől a sumer és a magyar teljes azonosítása felé haladt, ő változatlanul kitartott a régi felfogás mellett, amely a sumer nyelv urálaltaji jellegét hirdette. Mindenképpen a javára írandó, hogy törekvései nem a magyar őstörténet kérdéseinek sumeres megoldására irányultak; VARGA a sumerológia tudományos problémáit akarta tisztázni, és szándékaiban mindvégig a szó legjobb értelmében vett tudomány munkása maradt. Összefoglaló műve,117 amely csak a második világháború alatt jelent meg, régi, még az első világháború évtizedében kialakított elgondolásait öntötte végleges formába. Ez persze eredendően azzal a következménnyel járt, hogy messze elmaradt a kor nemzetközi sumerológiájától.118

Az egyébként szolid, alapos, bibliográfiai tekintetben kézikönyvszerűen megbízható művet ókonzervativizmus és az idejétmúltság bizony áporodott szaga járja át. Három nagy része közül az első, a sumer nyelvvita története, objektív, nagy olvasottságról tanúskodó ábrázolás; a második, a sumer nyelvtan, egyszerűen rossz, mert mereven elzárkózott minden új felismeréstől, amely a két világháború közötti években közelebb vitt a sumer nyelv belső törvényszerűségeinek feltárásárok őshazája és őstörténete. Budapest 1933; ACZÉL JÓZSEF: Szittya—görög eredetünk. Budapest 1927; BLASKOVICH LAJOS: őshaza. Budapest 1942; ZAJTI FERENC: Magyar évezredek. Skytha—hun—magyar faji azonosság. Budapest 1943.2

CSERÉP

és ZAJTI könyveihez vö. GAÁL LÁSZLÓ: Műkedvelők a magyar őstörténeti kutatásban. Magyar Szemle 12 [1931]: 262—272. — Továbbá: MÉSZÁROS GYULA: Kelet-Európa néptörténete. 2. Chattiak és skythák, 1 — 2. Szeged 1938; Kelet-Európa néptörténete a vaskor népeitől a magyar honfoglalókig. Budapest 1941; A másfélezeresztendős magyar nemzet. Néptörténeti tanulmány. New York 1950 k. — Bár jóval a háború után jelent meg, s nem is külföldön, ugyanebbe a szellemi környezetbe tartozik: MARJALAKI KISS LAJOS: Gondolatok a magyar nép eredetéről. 1 — 2. Borsodi Szemle 1/1 [1956]: 68—80; 1/2 [1956]: 81—103. 116 VARGA ZSIGMOND

fontosabb munkái: Az őskeresztyénség prófétai jelleme. Kolozsvár 1910; Vallásos világnézet és történeti kutatás. Kolozsvár 1911, ehhez vö. KMOSKÓ MIHÁLY: Egyetemes Philologiai Közlöny 36 [1912]: 152—154; Az ótestamentomi zsoltárköltészet assyr-babyloni vallástörténeti megvilágításban. Kolozsvár 1911, ehhez vö. KMOSKÓ MIHÁLY: Egyetemes Philologiai Közlöny 36 [1912]: 154—156; írás és nyelvtörténeti adalékok az ókori keleti népek művelődéstörténetéhez. Kolozsvár 1913; A sumir kérdés mai állása és problémái. Kolozsvár 1914. (Klny., Erdélyi Múzeum 1913) — e két utóbbihoz vö. ZOLNAI GYULA: Tudománytalan nyelvhasonlítások. Magyar Nyelvőr 44 [1915]: 151 — 163, 194—206, valamint uo. 268—271; Újabb adalékok az ókori keleti népek művelődéstörténetéhez. Budapest 1914; Tájékozás a legújabb ótestamentumi theologia körében. Budapest 1914. (Klny., Protestáns Szemle 1914); Sumir régészeti tanulmányok. Budapest 1914. (Klny., Archaeologiai Értesítő 1914); Az ókori keleti népek művelődéstörténete, különös tekintettel a Bibliára. Pápa, 1. 1915, 2. 1918; A bibliai őstörténetek újabb kritikai megvilágosítása. Debrecen 1917; Általános vallástörténet. 1. Bevezetés a vallástörténetbe. A vallásos élet jelenségvilágának átnézete. 2. A vallás történeti élete. Debrecen 1932. 117 VARGA ZSIGMOND:

Ötezer év távolából. 1. A sumir nyelvvita története. 2. Sumir nyelvtan. 3. Sumir—ural-altaji ősrokonság. Debrecen 1942. — A^könyv előzménye a M. Tud. Akadémia 1916-ban kiírt jutalomtétele volt, 1. Akadémiai Értesítő 27 [1916]: 411. A pályázatra beérkezett kézirat értékelését — a szerző nevének ismerete nélkül — GOMBOCZ ZOLTÁN és MUNKÁCSI BERNÁT végezték el, 1. Jelentés a Fáy András-pályázatról. Akadémiai Értesítő 31 [1920]: 32 — 44; a vélemény súlyos bírálatot tartalmaz. 118 A

sumer nyelvtan kutatásának új korszaka A. POEBEL: Grundzüge der sumerischen Grammatik. Rostock 1923. c. művével kezdődött; ez gyökeresen átalakította a nyelv természetéről korábban kialakult képet.