Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

A SUMER-MAGYAR NYELVROKONÍTÁS 23 amelyek pedig éppen az ő működésük idején indultak nagy fejlődésnek. Ez először KMOSKÓ MiHÁLYnak sikerült,98

ő azonban nem állt be a „sumer— magyarológus"-ok táborába." A mezopotámiai régészet bizonyos felfedezéseit számon tartotta a minden újra figyelő ADY ENDRE is.100

Egyik cikkében így írt: „Mintha a szumirológoknak volna igazuk: az ural-altáji fajta valamikor, hatezer évvel ezelőtt, iszonyú kultúréletet élhetett, s már akkor belefáradt a gondolkodásba és a kultúrába..."101 Ezek az akkor szinte divatosan kultúrpesszimista szavak azonban egyáltalán nem a sumer—magyar nyelvrokonítás helyeslését jelentik, ahogyan mostanában jeles Ady-kutatók jóhiszeműen értelmezni próbálják,102

hanem mindössze jelzik ADY főhajtását ,,Ó-Babylon mellett többek között az akkád guennaklcu fordítást (jövevényszó !) közlik, 1. B. LANDSBERGER—E. REINER—M. CIVIL: The Séries lú = sa and Related Texts. Roma 1969. (MSL 12) p. 97: I. 153. (A szó értelmezéséhez vö. B. LANDSBERGER: Brief des Bischofs von Esagila an König Asarhaddon. Amsterdam 1965. 75. kk.) Ezzel, természetesen, a szó turáni etimológiája is elesett. 98 Itt

csupán felsorolni tudom KMOSKÓ MIHÁLY legfontosabb assziriológiai munkáit: Hammurabi törvényei. Kolozsvár 1911; Aaáur régi uralkodóinak feliratai. Egyetemes Philologiai Közlöny 36 [1912]: 9-21, 206—218, 310—332; Kerub und Kurib. Biblische Zeitschrift 5 [1913]: 225 — 234; Az emberiség első írott szabadságlevele. Urukagina lagasi király reformjai. Budapest 1913; Assyria újabb uralkodóinak assuri föliratai. Hittudományi Folyóirat 24 [1913]: 1 — 29; A sumírek. Túrán 1 [1913]: 15 — 27, 123—142; A kalocsai érseki könyvtár ékiratos terracotta-hengere. [Hamisítvány ! !] Religio 72 [1913]: 11 — 12; Eine uralte Beschreibung der „Inkubation" (Gudea Cyl. A VIII, 1 — 14). Zeitschrift für Assyriologie 29 [1914]: 158—171; Az a-ga-dé-i dynastia és a sémi uralom kezdete Mezopotámiában. Történeti Szemle 3 [1914]: 321 — 345; A sémi népek ősvallásának főbb problémái. Budapest 1915; Beiträge zur Erklärung der Inschriften Gudeas. Zeitschrift für Assyriologie 31 [1916—17]: 58—90. — KMOSKÓ munkásságának méltatását 1. PATAKY ARNOLD: Emlékbeszéd KMOSKÓ MIHÁLY . . . felett. Budapest 1937. (Szent István Akadémia emlékbeszédei, II. 6.) — Élete második felében KMOSKÓ a szír egyházatyákkal és a magyar történelem keleti kútfőivel foglalkozott. Ez irányú munkásságához 1. K. CZEGLÉDY: Monographs on Syriac and Muhammadan Sources in the Literary Remains of M. Kmoskó. Acta Orientalia Hung. 4 [1954]: 20—91. 99 Vö.

a turánizmus folyóiratában közölt cikkét, KMOSKÓ MIHÁLY: A sumírek. Túrán 1 [1913]: 15—27, 123 — 142. 100 Ady

érdeklődésére Mezopotámia iránt 1. KOMORÓCZY GÉZA: Óbabilóni levél Ady Endre egyik cikkében. Irodalomtörténeti Közlemények 69 [1965]: 328—331. 101 ADY ENDRE:

Amit a régi porták mesélnek. Budapesti Napló, 1904. január 2 = ADY ENDRE: Összes prózai művei. IV. Sajtó alá rend.: Vezér Erzsébet. Bp. 1964. No. 110, p. 193 k. io2 pi VEZÉR ERZSÉBET, aki a kritikai kiadás (1. fent, 101. jegyzet) szövegéhez írt megjegyzéseiben (445. o.) SOMOGYI EDE nem sokkal Ady cikke előtt megjelent könyvére (vö. fent, 90. jegyzet) és ennek hangos sajtóvitájára utal. — Ennél is tovább megy el KIRÁLY ISTVÁN, aki nagy Ady-könyvóben ezt írja: „A magyarság sumér eredetét valló költő megidézte a képzelt őshazát, Ó-Babilont is. . ." (1. KIRÁLY ISTVÁN: Ady Endre. Budapest 1970. 1: 547.). E szavai mellett KIRÁLY nem hivatkozik forrásokra. Megállapítását azonban aligha alapozhatta másra, mint ADY szóban forgó levelére, illetve egy-két hasonló futólagos megjegyzésére (ezekre, kéziratomat olvasván, maga KIRÁLY ISTVÁN hívta fel figyelmemet). ADY szavait azonban — nézetem szerint — nem lehet így értelmezni. A ,,szumirológok"-nak ADY nem a Mezopotámiába képzelt magyar őshaza tekintetében ad igazat: abban az időben még senki sem állította, hogy a magyarság ,,ÓBabilon"-ból származott volna el, s különben is, a szöveg nem említi a magyarokat. ADY itt csupán az urál-altaji fajta ősi kultúrájára vonatkozó elméletekre utal, vagyis nem mond többet, mint hogy a sumerek népe urál-altaji eredetű. Ady célzásait KIRÁLY — nézetem szerint — valamelyest túlinterpretálta; ebben — sejthetőleg — közrejátszott az is, bár nyilván nem tudatos átvétel, hogy az 1960-as években a ,,sumer—magyarológia" hangosan hirdetni kezdte, hogy a magyarság őshazája Mezopotámia volt. — L. még fent, 96. jegyzet is.