Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Gheno, Danilo: Az erza-mordvin névutók áttekintése (Első közlemény) [Aperçu des postpositions en mordve-erza (Premiére partie)] 45

AZ ERZA-MORDVIN NÉVUTÓK ÁTTEKINTÉSE 51 (vö. II. fejezet 23., valamint EMSz 299 és VMJa 32 : 61). Eredeti jelentése tehát : 'amazon az oldalon, a túloldalon' -*• 'vmin túl'. Ezt a származtatást SEREBRENNIKOV nem fogadja el. Szerinte a tombal'e-t a következőképpen kell felbontani : to- névmási tő, -mb- nagyobb fokú távolságra mutató suffixum, {-a- kötőhangzó,) -le -> :*-lne < : -l adverbiális képző -f- -ne régi locativusi rag (vö. SER 251). Egy ilyen etimológiai magyarázat helytálló is lehetne, viszont, úgy vélem, okot ad némi bírálatra. Mindenekelőtt túlságosan nehézkes és bonyolult az első magyarázat egyszerűségével szemben ; különös továbbá, hogy az mdE.-ban a feltételezett -mb- elem, ami emlékezetünkbe idézi a többi közt a finn középfok -mp- jelét, nagyon szórványos eseteket kivéve (vö. pl. ombo 'másik'), csak tombale névutóban és származékaiban található meg egyfajta augmentatív funkcióval, és egyáltalán nem használatos pl. a melléknevek középfokának jelölésére (vö. Evs 83). A javasolt etimológiát illetőleg maga SEREBRENNIKOV is mintha ellentmondana önmagának : egy helyen a tombale-t így fordítja : 'na drugoj storone' (SER 73), és ennélfogva, véleményem szerint, ő is elismeri a szóban a pele komponenst. A tombal'e-vel kapcsolatban rá kell mutatni a szovjet kutató egy másik ellentmondására is. SEREBRENNIKOV megállapítja, hogy ezzel a szóalakkal csupán az mdE.-ban találkozhatunk (SER 251), az előző oldalak egyikén azonban idéz egy mdM. tom-bal alakot 'a túloldalon' jelentésben (vö. SER 73). A valóságban ez a tom-bal nem dokumentált sem a Moksansko-russkij slovar'-ban, sem másutt, joggal kételkedhetünk tehát reális meglétében. De nem minden mdE. névutó alapszik közvetlenül főnéven : egyesek névmásokból vagy névmási tövekből, mások melléknevekből vagy melléknévi formákból származnak, megint mások határozószókból (nem választom külön a tatárból kölcsönzött névutókat, mert lényegében ezek is az említett főcsoportok valamelyikébe tartoznak). Több névmási tőből, valamint egy (legalábbis formailag) melléknévi suffixumból alakult a kondamo 'vmihez hasonlóan' (részletesen 1. a II. fejezet 37. alatt). Nagy a valószínűsége, hogy melléknévi eredetű a vids '-hez, -ig' (vö. vide 'egyenes'). Talán közvetlenül egy melléknévi formára épül a malaso 'mellett' : a mdM.-ban valóban bizonyított egy mala 'közeli' melléknév, míg maga a malaso az mdE.-ban mind névutó, mind melléknév.10 Végül mint határozószóból keletkezett névutó (természetesen a már jelzett fenntartással az iránt, hogy jogos-e genetikai elsőbbségről beszélni a homofon névutók és határozószók között) megemlíthető az iJcelev 'elé'. Nem fogadható el, hogy ez a névutó minden közbeeső mozzanat nélkül egy főnévből alakult volna ki, mivel *i1cel főnév az mdE.-ban sohasem létezett. (NB. -ev = -e- kötőhangzó + -v lativusrag.) Legfeljebb azt tételezhetjük fel, hogy valamikor megvolt az *ik 'előrész' szó (vö. SER 243), amelyből utóbb az l ^ l (vö. SER 251) adverbiális képzővel lett az iÜel'e 'elöl' ; majd az ilícle ,,hol ?" kérdésre felelő határozószóból létrejött az iJcelev 'előre' „hová?" kérdésre felelő határozószó, ami aztán mondattani okok miatt felvette a névutói értéket is. Mint a felhozott példákból és főként az utolsóból következik, nem lehet teljes határozottsággal mondani, hogy egy mdE. névutó nem főnévből zármazott, mert — meg vagyok róla győződve — ennek a nyelvnek minden 10 Kuriózumként megemlíthető, hogy a 'mellett, közelében' fogalmat más nyelvek is egy melléknévi eredetű viszonyszóval fejezik ki : vö. pl. ol. vicino melléknév-prepozíció („Abito nel paese vicino" — „Àbito vicino al paese"). 4*