Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Gheno, Danilo: Az erza-mordvin névutók áttekintése (Első közlemény) [Aperçu des postpositions en mordve-erza (Premiére partie)] 45

50 GHENO, DANILO Ugyanígy a szövegkörnyezet nyújtotta segítség ellenére sem könnyű rendszerint eldönteni, hogy egy meghatározott szóalak névutó vagy ragos főnév-e, azokban az esetekben, amikor a 'ragos főnév' nem főnév, hanem melléknév után áll, vele látszólag egy attributiv szószerkezetet alkotva. Mindjárt le kell szögezni, hogy az mdE.-ban alapvetően két névutói szó-sort érint ez a, jelenség : a jono (tkp. 'oldalon') és a 'pele (tkp. 'részen') névutókat és származékaikat és hogy a velük társuló melléknevek általában a vit 'jobb' és a Jcers 'bal', a ve 'egy', kavto 'két' melléknévi értékű számnevek, a melléknévi szerepű ombo 'másik' határozatlan, és a szintén melléknévi értelmű te 'ez', to 'az' mutató névmások. Mindenekelőtt, azt hiszem, megállapítható, hogy az olyan szókapcsolatokban, mint te jono 'ezen az oldalon', Iters pete 'bal oldalon' stb., ajono és a pete jelenleg névutóknak tartandók, lévén ma már megkövesült főnévi formák (< : jon 'oldal', ill. pet 'rész') az -o, ül. -e ( ?< :*-loj*-l'e) locativusi esetrag miatt, amely nem tartozik többé a modern erza esetragrendszerhez (vö. fentebb 1.2. b). Olyan más szókapcsolatokban mint to jondo 'arról az oldalról', kavto jon g a 'két oldal mentén', ombo pelev 'másik oldalra, vit p el de 'jobb oldalról' stb., ahol a jon-hoz és a pel'-hez olyan toldalékok járulnak, amelyek ma is szabályszerűen tagjai a modern erza esetragrendszernek (vö. -do\-de ablativusi, -v lativusi, -ga prolativusi rag), a jondo, jonga pelev, pelde stb. valószínű névutói természetének kiemelésére a következő feltételezést tehetjük : a fent idézett kapcsolatok korábbi teljesebb és konkrétabb szerkezetekből alakult hiányos kifejezések. így pl. to jondo <C :*to íted jondo 'a felől a kéz felől' -»• 'afelől', ombo pelev < :*ombo Jced pelev '(a) másik kéz felé' —• '(a)másik felé', kavto jonga <C :*kavto Iced jonga '(a) két kéz oldalán végig' -> 'két oldalon végig' stb. (megjegyzendő, hogy magyarban is fellelhetők ilyen névutós szerkezetek : vö. a-f elé, két-felé, jobb felé stb., továbbábal kéz felől, jobb kéz felől). Fentebb (1.4.) hivatkoztam azokra az egykori főnevekre, amelyeket minden esetvégződés nélkül viszonyszói szerepben találunk. Szeretném itt felhívni a figyelmet ezek egyikére: kuvalma 'hosszában, hosszant, stb.'. Nézetem szerint e névutó az mdE. kuvalmo (mdM. kuvalma) 'hosszúság' főnévre vezethető vissza, amelynek korábban *kuvalma változatának is kellett lennie. Valóban, az mdE.-ban a -mo deverbális nomenképző váltakozik a -ma képzővel (vö. kocka-mo 'választás' < : kockams 'választani', ill. l'iée-ma 'kimenés' << : lisems 'kimenni' — Ser 70). Mindazonáltal, a kuvalma névutó esetében a -ma nomenképző ténylegesen felveszi a viszonyt kifejező funkciót is (vö. II. fejezet 17.). Arra a kérdésre : miként lehet az, hogy a szóban forgó -ma viszonyt is kifejez, érdekes magyarázatot sugall P. S. KUDAEV (VMJa 32 : 171). A szovjet nyelvész véleménye szerint a kuvalma egy előbbi *kuvalmova (< -.kuvalma ~ kuvalmo + -va prolativusi végződés) összevont formájának tekinthető. E tétel alátámasztására egy példát idéz Drakino falu (Torbeevo körzet a Mordvin ASzSzK délnyugati részén) nyelvjárásából, ahol kifejezetten kuvalmuva (~ *kuvalmova) alakot olvashatunk : opitnjj ucastkat kuv almuva éicta joftilt, eut éesinge son 'a kísérleti területről helyesen mondtad, elég kicsi' (tkp. 'egy kicsit kicsi') (uo.). A főneveken alapuló névutók közül érdeklődésünkre tarthat számot a tombale 'vmin túl'. Az mdE.-ban — származékait nem számítva — ez az egyetlen olyan névutó, amely egy névmási és egy főnévi tő társulásából jött létre. Csakugyan, a ton(a) 'amaz' -f- pele 'oldalon' összekapcsolódásából származik