Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Gheno, Danilo: Az erza-mordvin névutók áttekintése (Első közlemény) [Aperçu des postpositions en mordve-erza (Premiére partie)] 45

AZ ERZA-MORDVIN NÉVUTÓK ÁTTEKINTÉSE 49 1.4. Valódi névutónak kell felfognunk ezenkívül egy pár volt főnevet, amelyet jelenleg esetvégződés nélkül, viszonyszó szerepében találunk meg : pl. Icirda '-szor/-szer/-ször' — vö. *Jcirda 'szer'. 2. Problematikusabb ,,névutónak" definiálni azt a főnévi alapú névutói szótípust, amely nem kaphat helyet a már említett csoportok között, vagyis azt a típust, amely egy ma is meglevő és állandó jelentéssel bíró főnév és egy eleven esetvégződés összetételének mutatkozik. Ilyen körülmények közt csak a szövegkörnyezetre támaszkodva dönthetjük el, hogy névutóról vagy egy­szerűen ragos főnévről van-e szó. Ti. egy nomen possessoris + nomen possessi kapcsolatban, ahol a nomen possessi nyugodtan lehetne névutó, ha annak objektív jelentése nem egyeztethető össze azzal a jelentéssel, ami a szöveg­környezetből derül ki, akkor mondhatjuk, hogy névutóval állunk szemben. Másképpen kifejezve, ahhoz, hogy névutónak nyilváníthassuk a kérdéses típusú szóalakokat, nomen possessi funkciójában, teljesen el kellett veszíte­niük szótári jelentésüket (vö. GMJa 1 : 340—341 ;KUDAEV : VMJa 32 : 161, 170). Megmagyarázom példákkal : Az mdE. ée cason pocto mon i sin 'én egy órán belül jöttem' (P 1, 304) verssorban a pocto (= potsto) a legnagyobb szemantikai és szerkezeti hűséggel 'belül', etimológiailag azonban 'belse(jé)ből' « : pot-mo 'belső rósz, belső' -f- -sto elativusrag) jelentésű ; tehát ha pocto nem lenne nóvutó és az adott szövegösszefüggésben nem objektív jelentésétől megfosztva jelentkez­nék, a ée cason pocto mon i sin mondatot illogikusan így kellene lefordítanunk : 'én egy óra belsejéből jöttem'. A ton kedste l'ezks karman éeseme 'tőled fogok segítséget kérni' (SER 245) mondatban a kedste tkp. '-tol', de etimológiai­lag a. m. 'kézből' (< : ked 'kéz' -f- -ste elativusrag) ; ha itt a kedste nem mint viszonyszó szerepelne és megtartaná konkrét etimológiai jelentését, a mondat magyarul így hangzanék : 'a te kezedből fogok segítséget kérni', ami meg­lehetősen korlátozó és fölöslegesen részletezett lenne a kifejezés általános logi­kai értékéhez képest. Még egy utolsó példa. „Predsedßteles avol' ton kondamo, a simi", — otéecas mirdenze zgil'amonf längs Natal' ',,Az elnök nem olyan, mint te, nem iszik" — válaszolta Natal ja a férje zsörtölődésére' (GMJa 1: 341) : längs '-re', de etimológiailag 'felület(é)be' « : lang-o 'felület' + -s illativusrag) ; ennélfogva itt is, amennyiben a längs egyszerűen egy illativusi végződéssel ellátott főnév lenne, nem pedig névutóként szerepelne, abszurd módon a következő fordítást kapnánk: '. . . válaszolta Natalja a férje zsör­tölődésének felületébe'. Más esetekben viszont nem ilyen könnyű megoldani a problémát. Oly­kor kizárólag az egyén akaratától függ, hogy névutónak tekinti-e vagy sem egy elméleti nomen possessoris -f- nomen possessi kapcsolat nomen possesi-jét. Pl. ha a ved cireva jakan 'a folyó mentén járkálok' (Evs 237) mondatban a cireva-nak. 'a szél(e) mentén' (vö. cire 'oldal, szél' és -va prolativusi esetrag) konkrét értelmet akarunk adni, a cireva a éed 'víz, folyó' szóhoz viszonyítva nem lenne más, mint egy nomen possessi, ezzel szemben ha a cireva-nak az elvontabb, ám logikailag ugyanúgy érvényes 'mellett (el)' értelmet adjuk, akkor a cireva a vmi közelében való mozgást kifejező viszonyszó alapvető jel­legét veszi fel. Hasonlóképpen, ha a éeden kun s ka s o tol paly 'vízben tűz ég' (EMSz 299) mondatban a kunskaso-naik a 'közepében' reális ós pontos jelenté­sét tulajdonítjuk (vö. kunSka 'közép' és -so inessivus rag), a éeden kunskaso egy nomen possessoris -f- nomen possessi kapcsolat lenne, ha viszont '-ben' jelentésben fogjuk fel, nóvutói jellegét emeljük ki. 4 N7i>;il ományi Közlemények 77/1. •

Next

/
Thumbnails
Contents