Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

42 RÉDEI KÁROLY-RŐNA-TAS ANDRÁS ruhadarabról lehetett szó. Egy tör. sökmen -*• —• orosz sukman kölcsönzés hangtani szempontból elfogadható, bár az átadó török alak adatok híján egyelőre pontosan nem rekonstruálható. Nincs ugyanis kizárva, hogy a török szónak volt egy soqman változata is. Egy török csizmafajta neve pl. soqman, s ennek régi szövegekben van sökmen alakja is (vö. Tarama sözlügü V,3501). A csizmát egyébként nemezből készítették! A zűrjén szó orosz eredetű és a votják is talán az, bár a török közvetítést sem zárhatjuk ki. A votj. a kései átvételre utal. 12. Z ü r j . (WUo.) V Ud. sorkni, V Pécs. Le. I sortni, Sz Lu. P sortni, (GEN.) KP so-rtni 'Rübe' 1 v o t j. (WICHM. 97) G Uf. sarcî, M MU èarci, sartci, (MŰNK.) SZ. sartci, K carie ua. Csuv. (ASM.) éarik ua. (WICHMANN: MSFOU. 21:97 ; UOTILA : MSFOu. 65 :41, 358 ; LYTKIN, IsztVok. 96, VFUJa. 1967 :133 ; ESzK ; FEDOTOV 2 :130). A csuvas szó teljesen rokontalan a törökségben, esetleges rekonstruált PT alakja *yärik vagy *cärik lehetne. Ebből egy KB *särik válhatott volna. Az egyeztetésnek azonban hangtani nehézségei is vannak : a KB ä -*• PP o ( > zürj. o, votj. a) megfelelés szokatlan. A zürj. -ni, ül. a votj. -ii, -ci denom. névszóképző. A zürjénben *sorikni >> sorkni > sortni > sortni, a votjákban pedig *sorikci >> * sárikéi > *éarkci > sartci >> sárii hangfejlődéssel kell számolnunk. Ezek megmagyarázása egy KB *särik alakból nem lehetséges. 13. Zürj. (WUo.) V Sz. Lu. Le. ëabala 'an der rechten Seite der Pflugkrümme (oberhalb der Pflugschar) angenageltes dreieckiges Brettchen zum Abwälzen der Erde', (SzrSzlK) Pecs. ëabala 'oTBaji (y COXH)' | vot j. (WICHM. 103) G M Uf. ëabala 'ein an der Pflugkrümme (oberhalb der Pflugscharen) befestigtes Brettchen (Schaufel) zum Abwälzen der Erde', (MUNK.) Sz. K ëabala 'Deichsel, Handhabe am Pflug'. Csuv. (ZOL.) ëabala, sybala, subala 'Löffel, großer Löffel, Schaumlöffel', soga-sybaly 'Brettchen am Pflug zum Abwälzen der Erde' (WICHMANN : MSFOu. 21:103 ; LYTKIN, IsztVok. 167, VFUJa. 1967:134 ; ESzK ; FEDOTOV 2:131). A csuvasban a eäpala és a éöpala, säpala alakokat el kell választanunk egymástól. Az utóbbiak jelentése 'merítőkanál' (ASM.); a suxa säpali összetétel 'OTBaji,/i,epeB5ïHHafl HJIH >Kejre3HaH AOinewa npHAenaHHafl Bbime couiHHKaAJiflOTBajia 3eMJin' (Szm. 1. su%a alatt) jelentése minden valószínűség szerint a volgai bolgár földművelésben kialakult terminus. A KB alak *sobala alakban rekonstruálható, ezt vette át az orosz {uiaöaAá 'eke kormánylemeze ; merítőkanál'), és a cseremisz (sowdla, sowla, sawa-la, RÄSÄNEN : MSFOu. 48 :193). A szó orosz közvetítéssel elterjedt a török nyelvekben (vö. tat. nyj. sabala, cabala, RÄSÄNEN, EtymWb. 94) és az oroszból való visszakölcsönzés a csuv. säpala is. Mindezek alapján kétségtelen, hogy a permi szavak hangtani {ë-, zürj., votj. a-) és nyelvföldrajzi okokból is csak orosz jövevényszavak lehetnek, a votják esetleg tatár közvetítéssel. A feltételezett KB *éobala eredete nem világos. A szibériai törökségben elterjedt szó, amely átkerült a déli szamojéd nyelvekbe is (vö. JOKI : MSFOu. 103 :282; RÄSÄNEN, EtymWb. 94) közvetlenül orosz eredetű, mint erre számos hangtani „szabálytalanságuk" utal. Ezeket már RÁSONYI (NyK 51 :19) és LAKÓ (Melich-Eml. 210) is észrevette. A KB *éobala ( < *cobala) kifogástalanul származtatható a m. N. csobolyó 'Handlägel, Holzfäßchen' ősm. ^cubsh