Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

A BOLGÁR-TÖRÖK—PERMI ÉRINTKEZÉSEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 43 vagy cob3Ï3 előzményéből (a magyar szóra vonatkozóan 1. MSzFE). Átadó nyelvként csakis az ősmagyar jöhet tekintetbe, vagyis egy olyan hangalakú szó, amelyben az ugor *cump3Í3 *-wp-jéből már -b- lett. Hangtani okokból az obi-ugor és a permi eredetet ki kell zárnunk. 14. Zürj. (WUo.) VSz. Pécs. Lu. Le. IJJd. tasma 'Riemen, Ledergürtel' | votj. (WIED.) tasma 'Gurt'. Csuv. : vö. kaz. tasma 'Band, Wollenband' (WICHMANN : MSFOu. 21 :105 ? ?-lel) A szó a csuvasban nem fordul elő. A szó története és eredete vitatott. Ujabban DOERFER (TMEN I 245— 247) és JOKI (MSFOu 151 :214, 326) elvetették a korábban javasolt iráni származtatást. JOKI szerint a szó kereskedelmi úton a tatárból került a zürjénbe, míg WUo szerint a zűrjén szó az orosz nyj. tasma átvétele, ez pedig, valamint a votják szó közvetlenül tatár eredetű. A szó a mongol korban Kelet-Európától (orosz, lengyel, román, bolgár) a Kaukázuson, Afganisztánon, Perzsián, Szibérián és Belső-Ázsián át egészen a mandzsukig elterjedt műveltségszó (1. még JOKI: MSFOU. 103:317 is). Korábbról sehonnan nem mutatható ki, ezért kétségtelen, hogy mongol eredetű, bár az nem bizonyos hogy a mongol szó e nyelv eredeti szókincséhez tartozik. Tekintettel a szó kései vándorszó voltára és hangtani okokból is (zürj. a ~ votj. a), függetlenül a közvetlen forrástól, a PP KB jövevényszavai közül ki kell zárnunk. 15. Zürj. (WUo.) V AV Sz. Pécs. I Ud. zep, Lu. Le. §ep 'Tasche' | v o t j . (WIOHM. 53) G gep, (WIED.) zep ua. Csuv. ; vö. oszm. geb 'Tasche, Sack, Beutel' (WICHMANN : MSFOu. 21 :52 ? ?-lel). A zürj. zep az or. 3enb, 3en formából származik. A zürj. gep forrása az or. ddtceő lehet (vö. KALIMA : MSFOu. 29:172; UOTILA : MSFOu. 65 :36, SyrjChr. 188 ; ESzK). Problémát jelent az or. |-nek zürj. ^-vel való helyettesítése (1. ESzK). Tekintettel azonban arra, hogy az or. s, z ( <C óor. s, í) hangokat a zűrjén nyelv legrégibb orosz jövevényszavaiban á-szel, i-vel helyettesítették (1. JIHTKHH, JtlpeBHepyccKHe s, £ — 3bipnHCKHe s, z. JXoKJiaRhi AH CCCP 1928, 298 — 301), lehetségesnek tartjuk, hogy az oroszban (jövevényszavakban) meglehetősen ritkán előforduló § is korábban lágy mássalhangzó (g) volt. Egy régi or. *sf-nek zürj. ^-vel való átvétele teljesen szabályos. Az orosz szó forrása a török feb, amely a perzsán keresztül az arabra megy vissza (vö. RÄSÄNEN, EtymWb. 124, KAE:TTE;, Recherches 89—90, VASMER, 2 :95) és viszonylag későn, kereskedelmi úton elterjedt szó; ezért van sok változata magán az oroszon belül is. RÉDEI KÁROLY — RÓNA-TAS ANDRÁS On Somé Problems of Bulgar-Turkic — Permian Contacts In a former paper of ours (NyK 74:281 — 298) we discuss the Middle Bulgárián loanwords which were borrowed before the dissolution of the Proto Permian dialects and which had explicit criteria for this fact. In this paper we added three etymologies in connection with which we had somé doubt and which we therefore did not include in the list of our former paper. These etymologies are: MB ïc ~ ïê (-<- Persian) -*• PP iáké 'a kind of partiele used for forming the conditional etc.', MB xuëman (-*- P Vogul koemari) -»- PP kusman, 'radish', MB éük 'bürden' (< PT yük) ->- PP eskü 'heavy'.