Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

A BOIXïAR-TÖRÖK—PERMI ÉRINTKEZÉSEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 41 és jelentéstani okokból el kell választani a másik szótól. Ez a mai csuvasban párka 'törékeny' (ASM. VII 110), parkän 'apró darabokra tört' (uo.) alakban van meg. Ritka nyelvjárási szóvá vált, ugyanis homofoniába került a KMo. eredetű párka 'szilárd, erős' szóval (vö. RÓNA-TAS, Középmongol eredetű jöv. I, 82). A szó azonban megvan a cseremiszben (parya 'oßflHpHKH OT MO^ajia', RASÁNEN, i.h.) és a vidék orosz nyelvjárásaiban is (napeá 'oMecKH JibHa, MaJieHbKHe BOjiOKHa', VASMER III, 205). Ez utóbbi szavak egy KB *bärgä megfelelői, melyek a PT her- 'üt' (elválasztandó a bér- 'ad' szótól !) szóval függenek össze (RÄSÄNEN, EtymWb. 70). A zűrjén szó orosz közvetítésű a szókezdő p- miatt is. Helyesen orosz jövevényszónak tartotta WUo. 9. Z ü r j . (WUo.) V AV Sz. Pécs. Lu. Le. pelis, I pelig 'Vogelbeere' | v o t j . (WICHM. 90) Uf. paleé, palez, G J palez, J M pàwez ua. Vö. csuv. (ASM.) pil'es ua. (WICHMANN : MSFOu. 21: 90). A permi szavak finnugor eredetűek (ESzK). 10. Z ü r j . (WUo.) V AV Pécs. pírig, Sz. Ud. pírig 'lange Brechstange, Eishaue (die Spitze aus Eisen, der Schaft aus Holz)', (ROG). V piric ua. | v o t j . (WICHM. 91) J piric 'Brecheisen, Brechstange', (MUNK.) SZ. piriêa, M piriêa 'Hohleisen (zum Aushöhlen eines Troges od. Bienenstockes gebrauchtes Werkzeug)'. Csuv. (ZOL.) pürüe 'Kratzeisen, Haue, Karst'^ (WICHMANN : MSFOu. 21: 91 ; FEDOTOV 2 : 123). A csuvas szó (helyesen: poros, përëé, ASM.) és a tat. nyj. bőrös, bask. böröz átvétel valamelyik finnugor nyelvből. A permi szavak uráli eredetűek (FUV; ESzK). 11. Z ü r j . (WUo.) V AV Pécs. sukman 'Überrock aus hellgrauem hausgewebtem Wollstoff (V), Überrock aus schwarzem, blauen od. weißem hausgewebtem Stoff (AV), Überrock aus dickem hausgewebtem Stoff (Pecs.)' | v o t j . (WICHM. 95) G sukman 'grober, wollener Kaftan, Bauernkittel', (MUNK.) Sz. M sukman 'hinten gefaltetes Winterröckel'. Csuv. (AHLDOV.) suxman, sukman, (ZOL.) suxman 'Kaftan, Rock' (WICHMANN : MSFOu. 21:95 ; LYTKIN, IsztVok. 210, VFUJa. 1967 :133 ; ESzK ; FEDOTOV2 :125). A csuv. adatok : säkman, säyman, söyman (ASM., PAAS., Sznt.) kizárják annak lehetőségét, hogy a szó a tör. cäkmän (erről vö. DOERFER, TMEN III 82—84; RÄSÄNEN, EtymWb. 103) szabályos megfelelői legyenek; ebben az esetben ugyanis *sakman esetleg *sikmen alakot várnánk. A mai csuvas alakok az orosz sukmán kölcsönzései, ennek a säkman szabályosan felel meg, a -%-& alakok a mélyhangú szavakban általános -%- hatására analógiásán képzettek. VASMER (III, 799) az orosz szó szláv eredeztetését azért tartja kétségesnek, mert a török c-s adatokkal szemben előforduló s- kezdetű török változatokat a szlávból nem tartja megmagyarázhatónak. A csuv. adat azonban, mint láttuk, orosz eredetű. A toboli sükmen, sügmen 'qeKMeHb' (TTJMASEVA 193) valóban nem magyarázható meg az oroszból, de nem magyarázható meg a cäkmän-bol sem ; sem szókezdő s- hangja, sem labiális magánhangzója. Itt vagy csuvas közvetítést kell feltételeznünk, vagy egy török *sökmen alakot. Ez utóbbi előfordul KlsyARïnal : sökmen 'egy katonai cím'. Igen tanulságos KlSyARï példamondata er sökmenlendi 'a férfi felvette a katonai ruhát és egynek ismerte el magát közülük (tkp. a férfi megsökmenesedett)' (vö. CLAUSON, EtymDict. 821). Itt tehát egy katonai ranggal együttjáró