Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

38 RÉDEI KÁROLY -RÓNA-TAS ANDRÁS közvetítésre vall. Elvben felmerülhetne a kettős hanghelyettesítés is {a -*— a —>-*• o), de ezt ki kell zárnunk azért mert az első szótagi o (-< PP*o •«— KB a) hangot tartalmazó szavak csak a P nyelvjárásban vannak meg. A KB d-t a PV-ban o-val helyettesítették, de az sincs kizárva, hogy az idetartozó szavak a KB á > o zártabbá válás után kerültek át a votjákba. A votjákok ugyanis a KB o-t is csak o-val vehették át. Ezek a szavak persze még a votj. o ^>u hangváltozás megtörténte előtt (a XV—XVI. századot megelőző időben) jutottak be a permjákba. Ismeretes, hogy az első szótagi *o > u hangváltozás a votjákban a legrégibb orosz jövevényszavak tanúsága szerint (pl. Jcuso 'kasza' < or. Koca, ukno 'ablak' < or. OKHO) viszonylag későn, a XV—XVI. században mehetett végbe (vö. E. ITKONEN : FUF 31: 271 ; LYTKIN, IsztVok. 19 ; Csúcs : NyK 74: 35). Ehhez kapcsolódik egy másik votják hangfejlődési folyamat is, mégpedig a szóvégi a-nak o-ra változtatása akkor, ha az első szótagban o vagy u állt. Ez a változás is egészen késői, mivel nemcsak a votják nyelv külön életében átvett csuvas jövevényszavak, hanem a tatárból kölcsönzött szavak is részt vettek benne (vö. LAKÓ: FgrÉrt 2: 27). A mondottak alapján kétségtelennek látszik, hogy az *o >it változást tükröző két szó (5, 9) a XV—XVI. század utáni időben került át a votjákból a permjákba. — A P kena-k 'Brudersfrau' (3) -ak eleme miatt minden bizonnyal szintén votjákból való átvétel. Ha mármost hat permják szót hangtani, illetőleg alaktani kritériumok alapján nem csuvas, hanem votják jövevényszónak kell tartanunk, joggal merülhet fel a kétség a maradék két — hangtani-alaktani kritériumokkal nem rendelkező — permják szó (1, 2) csuvas eredetével kapcsolatban is. Nagyon valószínű, hogy ezek is votják közvetítéssel kerültek át a permjákba. Mindez persze azt jelenti, hogy az őspermi nyelvi egység felbomlása után már nem számolhatunk többé KB (csuvas) -+ zűrjén (permják), hanem csak KB (csuvas) —v votják érintkezéssel. A zűrjén nyelv P nyelvjárásának votják közvetítésű csuvas elemei azért is fontosak, mert általában ráirányítják figyelmünket a votják -*• permják (és esetleg permják -» votják) kölcsönzések lehetőségére. Tudjuk, ennek a kérdésnek a vizsgálata rendkívüli körültekintést kíván, hiszen két nagyon közeli rokon nyelv esetében az átvételek kimutatása — markáns hangtani és egyéb kritériumok hiányában — felette nehéz. Az esetleges votják-permják kölcsönzések problémája azonban már túlnő ennek a dolgozatnak a keretein. * Előző és mostani cikkünkben azokat a PP ós PV szavakat tárgyaltuk, amelyek biztosan vagy nagy valószínűséggel KB jövevényszavaknak tarthatók, mivel ennek megfelelő kritériumaik vannak. Az irodalomban WICHMANN (MSFOu. 21, 1903) óta igen sok egyéb egyeztetést javasoltak. Ezek azonban többségükben vagy a finnugor vagy a török nyelvtörténeti hátteret nem vették kellően figyelembe. Az egyeztetések sok esetben figyelmen kívül hagyták az orosz nyelvjárások közvetítő szerepét, továbbá azt, hogy a szó csuvas megfelelése kései tatár jövevényszó, hogy a kérdéses szó nem török eredetű, (iráni, hangutánzó stb.), vagy hogy a szó kereskedelmi úton későn elterjedt vándorszó avagy éppen finnugor eredetű a volgai török nyelvekben. A téves egyeztetések mindegyikének cáfolata márcsak helyszűke miatt is lehetetlen. Az alábbiakban az irodalomban legszívósabban továbbélő téves