Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

A BOLGÁR-TÖRÖK-PERMI ÉRINTKEZÉSEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 35 A szó KláyABlnál hosszú ö-val van, de a türkmén rövid (sogan). A karacsáj-balkár soyan alapján feltételezhetjük, hogy az ősbolgár alak esetleg *söqan volt, a -%- azonban a KB-ban és a csuvasban mindenképpen zöngésült. Tekintettel arra, hogy a szó tatár alakja sugan, a tatár eredetet sem lehet kizárni. A zürjP szó hangalakja vot jakból való kölcsönzésre utal. A perm jakban *sogan — a tatárból való kölcsönzés esetén : sugan — hangalakot várnánk. A votj. -+• permják irányú átvétel viszonylag későn — a votják elsőszótagi *o > M és nem-első szótagi *a > o után — történhetett meg. A zürjP sugon szóvégi n-je szokatlan (vö. WICHMANN : i.h.). Ha a zürjP szó a tatárból való, akkor a kölcsönzés ugyancsak a votj. a > o utáni időben történt meg. WICHMANN : MSFOu. 21: 93 ; RAUN : JAOS 1957 : 20, 42 ; LYTKIN : VFUJa. 1967 : 133. 6. Z ü r j . (WUo.) P susa 'Weberschiffchen' | v o t j . (MŰNK.) SZ. K. suso ua. •*- ? KB *susa <C PT susaq ~ susyaq 'merítő(edény)'<< sus- 'merít* (CLAUSON, EtymDict. 856, RÄSÄNEN, EtymWb. 434). A vetélő elnevezésére a formai hasonlóság adott okot (1. ném. Weberschiffchen, or. celnok). A mai csuvas adatok : ása, ősa, äso (ASM., SZÍR.), sasa, sösa (ASM.). AZ s-eltűnése szabályos és nem régi jelenség, vö. äs- 'merít' <C PT sus-, äsla 'cefre' «*- or. suslo stb. AKB. szó mint szövéstechnikai műszó terjedt el a Volga-vidéken, vö. cser. susa (RÄSÄNEN : MSFOu. 50 :65 : cser. •*- tat.), tat. sósa, bask. hósa, s tatár közvetítéssel eljutott a vogulba (sisa, KANNISTO : FUF 17: 177), az osztjákba (susaj, PAASONEN : FUF 2: 129) és esetleg a votjákba is. Mivel a szó csak a zürjP nyelvjárásban van meg, a szó vagy votják, vagy tatár köz veti tésű. Az orosz nyelvjárásokból a szót eddig nem sikerült kimutatni. 7. Z ü r j . (WIED.) P sor 'Stief-' : sor-aj 'Stiefvater', sor-mam 'Stiefmutter', éor-zon 'Stiefsohn', sor-nil 'Stieftochter'| v o t j . (WICHM. 101) sur 'Stief-' : Uf. sur-ajî, M sur-aji, MU éur-ataj 'Stiefvater', Uf. sur-mumí, MU éur-anaj 'Stiefmutter'. — PV *sor. *- KB *sár vagy *sor > csuv. sur, dura 'fél, fele vminek' (SZÍR.), VÖ. ama suri 'mostohaanya', ama éuri 'iväl, Iväl suri 'mostohafiú' (SZÍR.) <~ PT yaru 'fél', yarlm ua. <C yar- '(ketté)hasít' (CLAUSON, EtymDict. 954, 955, 968; RÄSÄNEN, EtymWb. 189). A mai csuvasban is él az eredetibb éura forma mellett a sur alak, amit az iväl surri (PAAS.) és ïval suri (SZÍR.) alakok kettőssége is mutat. A zürjP o a PP kori jövevényszavakban jelentkező a helyett a votjákból való kölcsönzésre mutat. WICHMANN : MSFOu. 21 : 101 ; RAUN : JAOS 1957 : 41 ; LYTKIN, IsztVok. 95, VFUJa. 1967 : 133. 8. Z ü r j . (WUo.) P torta- 'Brett mit Schaft zum Zusammenscharren des gedroschenen Getreides', (LYTK.), Ja. to-rta '»nexjio«, ynoTpeÖJineMoe ,n,Jiji crpy>KeHHH BbiMOJioqeHHoro 3epHa Ha ryMHe'|votj. (WICHM. 111) MU turto 'Femerstange, Deichsel, Gabeldeichsel', Uf. turto: gerî-t. 'Deichsel am Pflug', (MUNK.) K turto 'Gabeldeichsel, Doppeldeichsel'. — PV Horta. <- KB Hârta vagy Horta >> csuv. túrta 'kocsirúd' (SZÍR.) ~ PT tárta ~ tartaq < tart- 'húzni' (CLAUSON, EtymDict. 535, RÄSÄNEN, EtymWb. 465). 3*