Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

34 RÉDEI KÁROLY-RÓNA-TAS ANDRÁS egyes nyelvjárásokban -p-t várnánk. A szó zürjP és votj. jelentéséhez vö. KÂérABï 'Muster, Leisten' jelentését. WICHMANN: FUF 12: 130; WUo. ; LYTKIN, IsztVok. 163, VFUJa. 1967 : 132. — Tévesen: WICHMANN: MSFOU. 21: 81 (votj. : < tat.). 3. Zürj. (WUo.) P kena-Jc 'Brudersfrau', (WIED.) 'Schwägerin' votj. (WICHM. : 71) Uf. MU J M G ken 'Schwiegertochter, Schnur, Schwiegertochter (wird so von den älteren Familienmitgliedern genannt) (J), junges Weibchen überhaupt (welches jünger als der Anredende ist) (MU J M)', (WIED.) kenalc 'ältere Schwiegertochter, Brudersfrau', (MUNK.) SZ. kenak 'Frau des älteren Bruders'. — PV *ken és *kenak. -<— KB *ken >> csuv. kin 'meny, menyasszony' (Sznt.) ~ PT kelin (CLAUSON, EtymDict. 719, RÄSÄNEN, EtymWb. 250). A JEGOROV (EtimSzl. 113) által idézett csuv. kilen, ha egyáltalában létezik, fiatal tatár jövevényszó, de valószínűleg csak a kétnyelvűek ajkán él. A csuvas szó az -l- eltűnésével egy birtokos személyragos alakból magyarázható : kelini > kelni > keni > kinë ~ kin(vö. qïlïc ^>qïlc ^>qïc > %H 'kard'). A votj. kenak elhomályosult összetétel. Utótagja: (WICHM.) G aki, ak, J ak, ako 'ältere Schwester', (MUNK). SZ. ak ua., Ez is csuvas eredetű (vö. UOTILA : FUF 23 : 98, WICHMANN : MSFOu. 21 : 38) «- KB *äkä > csuv. akka, aki, akam 'idősebb nővér, néne, fogadott nővér' (ASM., SZÍR.) **> PT *eke (CLAUSON, EtymDict. 100, RÄSÄNEN, EtymWb. 38). WICHMANN: MSFOU. 21:71; LYTKIN : VFUJa. 1967: 133. 4. Zürj. (LYTK. : VFUJa. 1967:133) P koba, (LYTK.) Ja. ko-ba 'npflJiKa' | votj. (WICHM. 75) G M J Uf. kubo 'Spindel', (MUNK.) K kubo 'Flachshechel'. - PV *koba. -<— KB *%aba vagy *%oba ~ PT qaba ~ qaba 'vastag, kiálló (főleg haj, szakáll, toll stb.)' (CLAUSON, EtymDict. 580—81, RÄSÄNEN, EtymWb. 215). A szó hiányzik a mai csuvasban. Talán összekapcsolható vele a csuv. ywpa 'oszlop, halotti emlékoszlop, karó' (ASM.), amely a tkm. gaba alapján rekonstruált PT *qäba szónak szabályos hangtani megfelelése lenne, s a jelentésfejlődés 'sírhalmon kiálló jel' > 'síroszlop', de ez bizonytalan. A zürjP és votj. szó jelentésével megegyező jelentésű szó csak a tatárban és baskírban (kába 'rokka'), valamint a kazakban (kába 'fonógereben') van meg, a többi török nyelvben csak kiálló, bozontos valamit jelent. Ez a jelentése is megvan a tatárban, ahol a két szót ma homofon szavaknak érzik. Szóföldrajzi okokból ezért biztosan Volga-vidéki és valószínűleg volgai bolgár eredetű szóról kell beszélnünk. Mivel azonban a tatár szó első -a-ja is labiális, nem zárhatjuk ki a tatár eredetet sem. A zürjP o a PP átvételekben mutatkozó a helyett votjákból való kölcsönzésre mutat. WICHMANN: MSFOu. 21 : 75 (votj.) ; LYTKIN, IsztVok. 82 (zürj.-votj.), VFUJa. 1967 : 133 ; FEDOTOV 2 : 155 ; RÄSÄNEN, EtymWb. 215. * 5. Zürj. (WIED.) P sugon 'Zwiebel' | v o t j . (WICHM. 93) M Uf. J sugon, G sugon : kurít s., (MUNK.) SZ. K sugon ua. — PV *sogan vagy (a tatárból való kölcsönzés esetén) *sugan. +- ? KB *söyan > csuv. suyan 'hagyma' (SZÍR.) ~ PT söyan (CLAUSON, EtymDict. 812 ; RÄSÄNEN EtymWb. 425).