Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

A BOLGÁR-TÖRÖK-PERMI ÉRINTKEZÉSEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 33 körülhatárolását az indokolja, hogy az idetartozó szavak az őspermi korban» illetőleg a votják nyelv külön életében átvett jövevényszavak problematikájától elkülönítendő, önálló egészet alkotó kórdéskomplexumot képeznek. A zűrjén P nyelvjárásában ós a votjákban előforduló csuvas elemek az újabb (a X. század után ávett) rétegbe tartoznak (LAKÓ : FgrÉrt. 2 : 63). Tekintettel arra, hogy az őspermi egység a X. században megszűnt, ezen szavak esetében — LYTKiNnel (VFUJa. 1967 : 138) ellentétben — már nem beszélhetünk közös átvételekről. Ebből az alaptételből kiindulva annak a problémának a megvizsgálását tűztük feladatul magunk elé, hogy a kérdéses szavak egy időben, de egymástól függetlenül átvett csuvas -+• permják, illetőleg csuvas -*> votják (ősvotják = PV) kölcsönzéseknek tekintendők-e, avagy csuvas -»> votják -*• permják irányú átvételekkel állunk-e szemben. 1. Zü r j . (BATALOVA, közli LYTK. : VFUJa. 1967 :136) P ceber : c. mort 'xBacTyH, KpacHBMH, ropßMH', ceber- ceber munis 'noiiieji rop/K), BLICOKO ÍIOAHAB rojiOBy, XBacTaflct,', ceber 'pasÓop^HBbiíí, 6pe3rjiHBHH | votj. (WICHM. 113) G. Uf. ceber, Sz. M J ceber 'schön, anmutig, hübsch, gut, (G auch) schnell (Adv.), (MU auch) Schönheit, (Jauch) gut (Adv.)', (MUNK.) SZ. ceber, Uf. teber 'schön, hübsch'. — PV *ceber. •*— ? KB cebär; vö. csuv. ciper 'szép, jó' (SZÍR.). A csuvas szó a szókedző c- miatt tatár jövevényszó (vö. tat. ciber, bask. siber). A szó legkorábban a Codex Cumanicusban fordul elő, GR0NBECH (Romanisches Wb. 74) és POPPE (Németh armagani 335) a szót mongol eredetűnek tartják. Ennek azonban ellene mond a szó széles elterjedése a törökségben (vö. RÄSÄSNEN, EtymWb. 101), továbbá az, hogy a szónak nincs etimológiája a mongolban sem és végül a tkm. ceper adat, amelynek -p—jét a mongolból nem lehet megmagyarázni. A kései jövevény cäbär mellett a jakutban is van egy säbär alak, amelyet KALUZYNSKY (MongEl. 110) korai jövevényszónak magyaráz. A mongol eredet kérdése azért fontos esetünkben, mert kronológiai támpontot nyújthatna az átvétel idejére vonatkozóan. Azt természetesen nem zárhatjuk ki, hogy a szó a Volga vidékére mongol közvetítéssel jutott, de bizonyosra sem vehetjük. WICHMANN (i.h.) szerint a votják szó esetleg a tatárból származik. Akár közvetlenül, akár a csuvason keresztül került a szó a votjákba és votják közvetítéssel a zürjP-be, ez a volgai e >> i változás előtt történt. WICHMANN: MSFOU. 21 : 113 (votj.); LYTKIN : VFUJa. 1967 : 136 ( + zürj.). 2. Zürj. (WUo.) P hab 'Leisten für Bastschuhe' | v o t j . (WICHM. : FUF 12 : 130) kab ua., (MUNK.) SZ. K kab 'Leisten' - PV *kab. «— KB *kcíp vagy *kab >> csuv. kap 'külalak, forma ; alak, egész' (SZÍR.) ~- PT kap, kíp (CLAUSON, EtymDict. 686, RÄSÄNEN, EtymWb. 253), vö. még csuv. pek, nyj. kap 'hasonló'. A török adatok (tkm. gap, jak. kiäp, kazak keyip stb.), a korai szláv Karib és a magyar kép egy PT kap formára utalnak, s ebből magyaráhaztó a csuvas kap is. Egyes korai török nyelvemlékek (pl. Hszüen-cang lev. 2110 : kip, Klar, kíp) egy zárt e-s, esetleg is, változatot is megengednek. A többek által feltett -b szóvégre azonban nincs egyértelműen utaló adat, és ennek várt -v, -y fejleményei is hiányoznak. A votj. -b (—• zürjP -b) elvileg lehetne a votjákban lezajlott szórványos zöngésülés eredménye, de ilyen esetekben legalább 3 Nyelvtudományi Közlemények 77/1.