Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Rédei Károly–Róna-Tas András: A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése [On Some Problems of Bulgar-Turkie–Permian Contacts] 31

RÉDEI KÁROLY -RÓNA-TAS ANDRÁS 2. Z ü r j . (WUo.) V Sz. Pécs. Lu. Le. kuëman, P kuëma-n 'Rettich' | ?votj. (WICHM. 85) GMJMUUf. kuëman, (MŰNK). Sz. K kuëman ua. — PP *kuëman. *7 KB *%uëman; vö. csuv. köeman, kâëman 'retek' (ASM., Szm.) -<- tat. A szó a mai csuvasban kései tatár jövevényszó (vö. tat. nyj. kusman 'retek'), s jelentése mindenfajta ehető gyökerű növény (vö. yüék. 'retek', sar, sura k. 'karórépa', tutlä k. ua. %ura k. 'retek', yßrlt k. 'cékla', ASM. VII, 221). Ugyancsak jövevényszó a csuvasban a kaëmi 'karórépa' (uo.) is. A tatár szó azonban nem török eredetű, rokonsága ott nem mutatható ki, hanem egy KB *%ûëman átvétele. Erre utal a cser. uëmen, uéman (RÄSÄNEN : MSFOu. 48: 237) és a mord. E këuman,M kuëma-n, kuëma (WICHMANN, 86) is, amelyek szintén a KB-ból származnak. A KB *%űemané8 *%űemi szavak is rokontalanok a törökségben és szóföldrajzi okokból is arra kell gondolnunk, hogy a középső Volga vidékére húzódó bolgár-törökök egy helyi növény nevét a helyi lakosságtól vették át. A szó eredete egy ősvog. *kocm3n ~ *koóm3 lehetett vö. : v o g . (KANN. : FUF. 17 : 232) P. koéédm, ÉVag. DVag. AL KLkodmdn, FL yôdman 'eine zwiebelartige wild wachsende Pflanze, deren Stengel und Wurzel als Suppenwürze gebraucht werden ; Zwiebel' | m. hagyma | z ü r j . (WIED.) P. komi$ 'Lauch (allium)' ; (LYTKIN) Ja. ku-mié 'nepo jiyKa, 3ejieHbiii JIVK' | v o t j . (WIED.) kumuz, kumiz 'Knoblauch' ; (MTJNK.) SZ. kumiz 'fokhagyma' ; (URSzl.) kumiz 'AHKHH MCCHOK' (MSzFE 1. hagyma alatt). A KB yßiemi származhatik egy ősm. *%o$m3{<^ ugor *koéms vagy *kaém3) vagy őspermi *ko$m3-alakból is. A votj. kuëman -a-ja kései átvételre utal, s ez a permi szavak közös, őspermi kori eredetét bizonytalanná teszi. A votj. kuëman alak a várt *kuëmon helyett talán újraalakulás a csuvas vagy tatár szó hatására. WICHMANN: MSFOU 21 : 85 ; GOMBOCZ : MSFOu. 30: 33—34, RAUN: JAOS 1957 : 44, LYTKIN, IsztVok. 207, VFUJa. 1967 : 133, ESzK. 3. Z ü r j . (WUo.) V AV Sz. Pécs. Lu. Le. I Ud. dekid, P éekit 'schwer, schwierig ; schwanger' | votj. (WICHM.) G Uf. èekît, M J éekit, (MŰNK.) Sz. M dokit, JG dekit, K deket ua. — PP *dekit. +- ? KB *dük > csuv. dák 'teher' (ASM.), dak ua. (Szm.), dëkle-, dokle'felemelni, vinni (terhet)' (Szín., ASM.,PAAS.) ~PT yük (CLAUSON, EtymDict. 910, RÄSÄNEN, EtymWb. 212). A csuv. éèk ma nem használatos, s talán ASMABIN szótárában is csak szótári elvonás eredménye az élő dUkle- alakból, korábban azonban megvolt. A dák mélyhangúsága másodlagos. Ez a származtatás azért bizonytalan, mert a KB labiális *á-nek a feltehető PP illabiális *e szabálytalanul felel meg. A KB *ü PP képviseleteiről 1. RÉDEI—RÓNA-TAS : NyK 74 :292. A zürj. -id, votj. -it melléknévképző, mely egyébként jövevényszavakhoz is járulhat, pl. zürj. krepid 'fest, stark' (<or. KpenKHÍí). WICHMANN : MSFOu. 21 : 97 ( ?-lel). - Tévesen: ESzK. * A következőkben az őspermi (= PP) nyelvi egység felbomlása utáni időben a zűrjén nyelv déli nyelvjárásába (a permjákba) és a votjákba bekerült bolgár-török (= KB) jövevényszavak problematikájával foglalkozunk. A téma 32