Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Korenchy Éva: Permi vokalizmusproblémák [cirill] 37

74 KORENCHY ÉVA почему влияли на иллабиальный гласный звук такие негубные согласные, как о, к, I, г?" (i. h. 112). A kételyek eloszlatására és elmélete helyességének bizonyítására LITKIN az óorosz nyelvben megmutatkozó törvényszerűségeket említi. Ezek — véleménye szerint — az őspermiben is elképzelhetők: «Может быть, так же обстояло дело в прамарийском и прапермском языках, т. е. твердые согласные в отличие от мягких тоже были огубленными и оказали лабиализующее влияние на предшествующие гласные?» (i. h. 112.) Az őspermi labializációs folyamatnak ilyen nagyvonalúan areális jelenségként való magyarázata elfogadhatatlan egyrészt a két nyelv (óorosz és őspermi) alakulásának jelentős időbeli különbségei, másrészt a kettőjük hangrendszerének eltérő törvényszerűségei miatt is. A nem-első szótagi vokalizmusnak hatásával kapcsolatban az eddig elhangzottakat összefoglalva azt kell mondanunk, hogy a horizontális harmónia szerepe kétségtelenül nagy volt az őspermi első szótagi vokalizmus alakulásában, de tovább menve indokoltnak látjuk a nem-első szótag hatását a labializációs folyamatban is feltételezni. Tudatában vagyunk annak, hogy ez merész gondolat, de utalunk a dolgozat elején az u, ü >> й változással kapcsolatos véleményünkre. Ott azt mondottuk, hogy ez a változás, azaz az w-nak és az w-nek centrális hanggá való egybeesése — véleményünk szerint — a hangsúlytalan helyzettel magyarázható. Nyilvánvaló, hogy a szavak nagy többségében elsősorban a nem-első szótag került hangsúlytalan helyzetbe. Erre alapozzuk azt a — nyelvi tényekkel természetesen nem dokumentálható — hipotézisünket, hogy a nem-első szótag vokálisrendszerében elég korán életbe léphetett egy centralizációs tendencia. A finnugor (uráli) második szótagi magánhangzórendszer a következő volt: a ä e e Az őspermiben a hangsúlytalan helyzet következtében megszűnhetett a palatális-veláris korreláció, és a rendszer fonémaállománya leszűkült. Ez az újabb rendszer talán így képzelhető el: *ó A centralizáció a nem-első szótagban — ellentétben az u, ü > й változással kapcsolatban tapasztaltakkal — már a kezdetek kezdetén labializációs tendencia volt. A labializáció és később az *ó, *ö 2. szótagi zárulása (^>ú), tehát a labializáció és a zártabbá válás kihatott az első szótagi magánhangzórendszer alakulására, s ha nem is feltételezzük, hogy döntően és elsődlegesen, de mindenesetre jelentősen befolyásolta az az őspermi magánhangzórendszer kibontakozását. KOBJENCHY ÉVA