Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Korenchy Éva: Permi vokalizmusproblémák [cirill] 37

PERMI VOKALIZMUSP&OBLEMÁK 47 4. ? z ii r j. S kos-: kosni pizjen 'auf Grund stoßen (Boot)', (UOT., közli E. ITK.: FUT 31:274) SO kos-: pizjis kosis 'sein Boot stieß auf Grund' votj. — < *koske- 'anrühren, berühren' FP (finn koske-, lapp N guoslkâ-) 5. zürj. Le. kos, Ud. kos(k-), P kosk 'Wasserfall, Stromschnelle', PO kusk 'nepeKaT, MecTO B pene c ßbicTpbiM Te^eHneM c MejiKofi rajibKofi' votj. — < *koske- 'Wasserfall, Stromschnelle' FP (finn koski, lapp N guotfkâ) 6. z ü r j. SPow (onm-), P un, PO un 'Schlaf votj. S um (umm-), K um 'Schlaf, Traum, Traumbild' J um (unm-), (WICHM. MSFOu. 36:15) G um 'Schlaf < *oôa-m3 'Schlaf; Traum' FU (mord. E udomo, M udoma) 7. ? z ü r j. S ëocci-, P soccié-, PO ëuïééi- 'ruhen' ? votj. G ëutetêk- 'sich ausruhen, sich erholen, Ruhe halten' < *soka- 'seufzen; ruhen' FU (? finn huokaa-) 8. zürj. S vo$: kerka-vog 'Raum vor dem Haus', P o$ 'Vorderseite, Raum vor etw.', PO u$ 'Vorderraum, Vorderes' votj. S a§, K G a£, az 'Vorderteil, Vorderraum; Ort, Platz (im allgemeinen); Kleidschoß, Vorderteil des Kleides' < *onca 'Vorder-, Vorderes, Vorderteil' FP, ? FU (finn otsa) 9. z ü r j. Pr. vogir 'Hauer, Hauzahn; Eckzahn (Augenzahn)', Ud. vezir 'Hauer, Hauzahn' votj. S vager, K vazer, G wazer id. < *onca-re 'Hauer, Hauzahn' FU (—) 10. zürj. Pr. V vog 'Wehr zum Fangen von Fischen (Pr.); durch den Fluß gemachte Pfahlreihe, an der die Netze (beim Fischen) befestigt werden (V)' votj. — << *woca 'Zaum, Fischzaum; mit Wehr fischen' U (finn otava, otama, lapp N oacce) összegezve: o > u, ha a 2. szótagban a van: 5 esetben (A/6, 7, 8, 9, 10) o >> u, ha a 2. szótagbsn e van: 5 esetben L (A/l, 2, 3, 4, 5) o^>o, ha a 2. szótagban a van: 8 esetben (B/l, 2, ?3, 6, 17, 8, 9, 10) o > o, ha a 2. szótagban e van: 2 esetben (B/?4, 5) Példáink azt mutatják, hogy az előpermi első szótagi o őspermi kori fejlődését a nem-első szótagi a bizonyos mértékben befolyásolta. Az o ^>u változásnál a 2. szótagi a és e számaránya egyforma, viszont azo>o változásnál az a kétségtelenül mennyiségi fölényben van az e-vel szemben. Levonhatjuk tehát azt az óvatos következtetést, hogy előpermi *o >• őspermi *o változás esetén a nem-első szótagban — minden valószínűség szerint — a-nak kellett állnia. Ugyanakkor nem bizonyítható, hogy a 2. szótagi a mindenkor megakadályozta volna az o teljes zárulását w-vá.