Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Korenchy Éva: Permi vokalizmusproblémák [cirill] 37

PERMI VOKALIZMUSPROBLÉMÁK 43 tung umzugestalten. Die horizontale Vokalharmonie bedeutet die Annäherung der Vokale zueinander nach dem Öffnungsgrad bzw. ihre Übereinstimmung nach dem Öffnungsgrad" (UAJb. 41:138). A horizontális magánhangzó-harmónia megjelenése tehát azzal a következménnyel járt, hogy az őspermiben az első szótag magánhangzóinak zártsági foka valamiképpen igazodott a nem-első szótag magánhangzóinak zártsági fokához, azaz az őspermi első szótagi vokalizmusban bekövetkező zártabbá válási tendencia, illetőleg ennek a tendenciának elmaradása (1. az *e példáját) sok tekintetben a nem-első szótag hatásával magyarázható. RÉDEI — ITKONEN és LITKIN tanulmányának megfelelő lapszámaira való hivatkozással — felsorolja mindazokat a hangfejlődéseket, amelyekben a horizontális magánhangzó-harmónia hatása kimutatható. Ezek a hangfejlődósek a következők: a >• o, u; o > o, u; u >> o, o; ä >e; e >> o, o; i > e (NyK 70:42, UAJb. 41:138). Amint ebből a felsorolásból kiderül, RÉDEI nem vonja ide a centrális sor tagjait létrehozó hangváltozásokat. Nézetünk szerint viszont a horizontális magánhangzó-harmónia ezekben is figyelemre méltó szerepet töltött be. 2.1. Feladatunk a következőkben az, hogy etimológiai anyagon kíséreljük meg szemléltetni a nem-első szótag vokalizmusának az első szótagéra tett esetleges hatását, s ennek a hatásnak a mibenlétét. A felsorolásra kerülő etimológiák csoportosítása az előpermi (uráli, finnugor, finn-permi) első szótagi magánhangzók szerint történik (1. fentebb). Az egyes etimológiák zűrjén és votják, illetőleg vagy csak zűrjén, vagy csak votják megfeleléseket tartalmaznak. Mindegyik után feltüntetjük rokonnyelvi adatok alapján kikövetkeztethető uráli (U), finnugor (FU), illetőleg finn-permi (FP) alapalakot is. Csak olyan szóegyeztetéseket adunk meg, amelyek alapalakjában a finn, a lapp vagy esetleg a cseremisz és a mordvin megfelelő segítségével ki lehet következtetni a 2. szótagi vokálist. A kikövetkeztetett alapalak után zárójelben megadjuk — jelentés nélkül — az esetleges finn, lapp vagy mordvin, illetőleg cseremisz megfelelőket is. (Az etimológiákat, azok minősítését (U FU FP) és értékelését, továbbá az alapnyelvi rekonstrukciókat — az esetek nagy többségében (kivételek az E. iTKONENtől átvett példák: FUF 31) — a készülő Uráli Etimológiai Szótár (MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor Osztály) anyagából merítettük, illetőleg állítottuk össze. A nyelvi adatok átírását és idézésmódját is természetesen ennek a szótárnak a szabályzata határozta meg.) Előpermi *a A. > őspermi *u 1. z ü r j. V cued-, Ud. cual-, P cuvav-, PO cula-l- 'beunruhigen, aufregen' in Wallung bringen (V); läufig, brünstig sein (Hund, Pferd, Katze, Schwein) (Ud.); vorbeigehen, vorübergehen (z. B. an einer Kirche; auch von der Zeit) (P); erschrecken (PO)' votj. -< *éaôa ~ *éaôa 'das Laufen, das Rennen; die Brunst der weiblichen Tiere; laufen, rennen; brunsten' FU, ? U. (finn suota, lapp N cudde)