Nyelvtudományi Közlemények 75. kötet (1973)

Tanulmányok - R. Hutás Magdolna: Az Akadémiai Nagyszótár történetének vázlata (1898–1952) 447

452 SZEMLE—ISMERTETÉSEK bizottságot küldött ki (AkadÉrt. 1909 : 582). Ez elkészített egy javaslatot. A Szótári Bizottság működésére vonatkozó tervezetet 1898. március 21-én elfogadták (uo.). A Szótári Bizottságnak ezt az általános ügyrendjét ZOLNAI GYULA az AkadÉrt. 1909 : 583 lapján közreadta. Amíg WLASSICS javaslatában csak a szótárírás folytonosságáról volt szó, ebben az ügyrendi iratban tételesen felvették a nagyszótár készítésének tervét. A 2. pontban kimondják, hogy a Szótári Bizottság „működési körébe tartozik első sorban az úgynevezett Nagy Szótár szerkesztése, folytonos javítása és uj kiadása, eshetőleg egyéb szótári munkálatok, melyek az irodalmi nyelv kiegészítésére vagy irányzására szolgálnak s így a Nagy Szótár czéljával szoros kapcsolatban vannak" (i. h.). Természetesen egyéb feladataik is voltak. Igaza van GÁLDI LÁszLÓnak, amikor azt mondja, hogy a Szótári Bizottság első tagjait úgy választották meg, hogy lehetőleg minden tudományág képviselve legyen (Nyr. 77 : 408). Az I. osztályból Beöthy Zsolt, Gyulai Pál, Joannovics György, Lehr Albert, Négyesy László, Petz Gedeon, Simonyi Zsigmond, Szász Károly, Szilády Áron, ifj. Szinnyei József, P. Thewrewk Emil és Zolnai Gyula; a II. osztályból Alexander Bernát, Kováts Gyula, Pauler Gyula és Tagányi Károly; a III. osztályból Ilosvay Lajos, König Gyula, Mihalkovics Géza és Szily Kálmán (AkadÉrt. 1909 : 583) volt a bizottság tagja. Az első ülésen (1898. május 17-én) elnökké Szily Kálmánt, előadóvá Zolnai Gyulát választották meg (uo. 583—4). A gyűjtés elveinek és a gyűjtőknek adandó utasítás kidolgozására egy héttagú albizottságot (szerkesztőbizottságot) küldtek ki: Szily Kálmán, Zolnai Gyula, Petz Gedeon, Simonyi Zsigmond, Szinnyei József, Tagányi Károly és P. Thewrewk Emil személyében. Ez az albizottság dolgozta ki azt a végső ügyrendet, amelyet 1898. június 20-án elfogadtak és az Akadémia Ügyrendjébe beiktattak (AkadÉrt. 1909 : 584 — 5). A Szótári Bizottság ügyrendjének kézirata megtalálható az MTA Könyvtára Kézirattárában. Az albizottság terjesztette elő az első javaslatot a címszójegyzék ügyében (Az 5. ülés jegyzőkönyvének melléklete 1898. december 9.). 1898 májusában ,,Simonyi Zsigmond, a Nyelvtudományi Bizottság előadója" aláírással megjelent a Nyr. 27 : 240. lapján a „Fölhívás az új Nagy Szótár munkálataiban való részvételre". A felszólítás pár mondatban jelzi a feladatot, s azt az igényt, hogy főképpen irodalomtanárok közreműködésére számítanak. De megjegyzi, hogy „Petőfi, Vörösmarty és Kisfaludy Sándor földolgozására már eddig is ajánlkoztak dolgozótársak". Sajnos azonban a felhívással párhuzamosan még tárgyalták a gyűjtés szempontjait (A 2. ülés jegyzőkönyve 1898. június 6.). Nehéz megállapítani, hogy kik és hányan jelentkeztek. Amint korábban említettem, gyűjtés már előzőleg is folyt, s ez SIMONYI felhívásából is kiderül. A Régi irattár 1898-i levelezéséből tudjuk, hogy voltak, akik a felhívásra jelentkeztek (32 ilyen jellegű levelet találtam), de voltak olyanok is, akiknek ZOLNAI GYULA 1898/1899 fordulóján számomra ismeretlen felkérő levelet írt, s azok 1899-ben vállalkoztak erre a feladatra (uo. 1899). Az 1900-as levelezés azt mutatja, hogy egyeseket felkértek, mások önként jelentkeztek, s ezekért szavatolást kértek (nyilván a könyvkölcsönzés miatt). A századfordulón már 150 gyűjtő volt (1901. június 3-i jegyzőkönyv). Az anyaggyűjtéssel problémák keletkeztek, de erre nemcsak SIMONYI ZSIGMOND és ZOLNAI GYULA utalt, hanem a levelezésből is kiviláglik, hogy utasítás nélkül nehezen tudtak cédulázni. Van ZoLNAinak egy levele 1899. V. 15-ös dátummal, amelyben Bellaagh Aladárnak (az ő kérésére) leírja a gyűjtés szempontjait. ZOLNAI GYULA Szótárírás nálunk és külföldön című előadásában