Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)
Tanulmányok - Rot A. M.: A nyelvi kontaktusok kérdéseiről [cirill] 49
54 A. M. ROT teremtése az illető nyelv segítségével csak távolabbi általános feladat. A kommunikatív funkció ebben a két esetben teljesen eltérő célt követ, ezért különféleképpen hat az érintkező nyelvekre.24 A természetes nyelvi kapcsolatnál eltűrhetők azok a nyelvi hibák, amelyek nem akadályozzák a kölcsönös megértést, gyakran egyáltalán ki sem küszöbölik őket; ezzel szemben mesterséges nyelvi kapcsolat esetén a beszélők minden figyelme a kezdet kezdetétől arra irányul, hogy elérjék a hibátlanságot és elsajátítsák a ,,helyes" idegen nyelvet. A nyelvek mesterséges kapcsolatát a tanító szakszerű irányítása hozza létre, megfelelően összeállított tan- és segédkönyvek felhasználásával, több szakosított technikai segédeszköz (audio-vizuális) alkalmazásával. A nyelvek természetes kapcsolata ilyen kisegítő tényezők nélkül jön létre. Ebben az esetben az egyedüli „tanítómester" az érintkezés gyakorlata, az eredményesség kritériuma pedig a kölcsönös megértés foka. A mesterséges nyelvi kapcsolatnál szembetűnő körülmény, hogy főszerepet játszik a tanuló anyanyelvének hatása a tanult nyelvre. Természetes kapcsolatok esetén mindkét nyelv kölcsönösen hat egymásra, de eközben az anyanyelvre nehezedik különös nyomás. A nyelvészeket elsősorban a természetes nyelvi kapcsolatok érdeklik, míg a mesterséges nyelvi kapcsolatok folyamán keletkező törvényszerűségek inkább a pedagógusok, a pszichológusok és a módszertani szakemberek figyelmét keltik fel. Az érdeklődést azonban nem lehet ilyen túl szigorúan felosztani, noha gépiesen azonosítani sem szabad a természetes és a mesterséges nyelvi kapcsolatokat, bár sok a közös vonásuk. Amikor két nyelv között bizonyos típusú kapcsolat jön létre, egyik sem marad tétlen. Minden egyes nyelv nemcsak a kölcsönös viszonyok elvont váza vagy összehasonlítások rendszere: elsősorban az emberi tevékenység bizonyos formája. Éppen ezért a nyelvek minden hasonló esetben nagyon aktívak egymással szemben. A belső energiakészletek a nyelvekben oly nagyok, hogy még ha számukra nem előnyös helyzetbe kerülnek, akkor is mindsn nyelv megőrzi azt a tulajdonságát, hogy bizonyos módon hasson a vele érintkező más nyelvi rendszerekre.25 Amit rendszerint a nyelvek kölcsönhatásának neveznek, az nem más, mint azoknak a dinamikus folyamatoknak az összessége, amelyek a nyelvekben végbemennek, amikor kapcsolat jön köztük létre. Ide tartoznak az ösztönzési és gátlási folyamatok, a nyelvi anyag és a modellek átvétele, a nyelvi és artikulációs megszokások összefonódása, a megkülönböztető jegyek hatásának kölcsönös megszabása és sok más jelenség. A nyelvi kapcsolat létrejöttének minden egyes esete nyelvi kölcsönhatási folyamatok keletkezésével jár. Ezzel kapcsolatban némely nyelvész azonosítja a nyelvi kapcsolat fogalmát a nyelvek kölcsönhatásának fogalmával. Az ilyen értelmezés téves, és komoly hibákhoz vezethet. A nyelvi kapcsolat és a nyelvek kölcsönhatása között különbséget kell tennünk. A kettő úgy viszonyul egymáshoz, mint ok és okozat. Amíg két nyelv (nyelvjárás) között nem jön létre bizonyos típusú kapcsolat, addig semmilyen kölcsönhatást sam gyakorolhatnak egymásra. Két nyelvpár (nyelvjáráspár) között azonos típusú kapcsolat 24 Ld. erről A. M. PÓT, KHÖepHeTHKa, nporpaMMHpoBaHHe, Hcnojib30BaHHe TexHHqeCKHX CpejJCTB B OÖyMeHHH HHOCTpaHHbIM H3bIKaM, YwropoA, 1966. 28 Pl. A kárpátukrán nyelvjárások, noha majdnem 1000 évig fejlődtek nehéz körülmények között, mégis hatottak a szomszéd, köztük magyar nyelvjárásokra is.
