Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Honti László: Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről [Bemerkungen zu den Vertretungen der Sibilanten und Affrikaten der finnisch-ugrischen Grundsprache] 3

14 HONTI LÁSZLÓ K kece ; votj. kic, kië ; zürj. kic; osztj. V kot ; vog TJ ktté, AK kis, P kië, Szo. &«<s 84. m. kés 'Messer'; cser. KH kdzd, U K küzö, M kûzû; osztj. V &ő/9}>, DN &esa, O kési; vog. AK &äs*, Szo. kasaj 85. fi. &«Ze 'Kristall'; é. kidu; cser. KH kdcä, U &&'£& 86. fi. kitu- 'kränkeln; verkümmern'; é. kidu-, kidi-, kidé; votj. kiï; zürj. (WIED.) kiz; osztj. V &áte, DN këh, O &asi 87. m. köcsög 'Milchtopf'; mord. E kece, M kecenä ; osztj. Trj. kopm, DN köhm, O kusdm ; vog. AK kösdm, Szo. kosdm 88. %íe- 'glühen, schwelen'; é. küde-; osztj. V. &etf-, DN &ő£-, 0 &#<§-; vog. TJ Ms-, AK P &3#-, Szo. kos-89. fi. jMÄa 'Hof; é. pihe (gen. pihte), piht (gen. piha) ; cser. KH pica, U _peca, K ^pece ; votj. pue, puë ; zürj. poc 90. fi. pote- 'krank sein'; é. pőde-, pődi; lp. N buoccâ-91. fi. seiä 'Onkel', 1. 9. 92. fi. vaadin 'Rentierkuh'; lp. N vaca, L väca, Kid. vaui 93. fi. trc'Äi, wíi 'frisch gefallener Schnee'; lp. N vacca, (svéd) wattsa, T vaDtsA, Kid. veDtsA 94. fi. wwAi, uutu 'Mutterschaf; mord. M uca; cser. KH êzya, U uzya ; votj. «'£; zürj. «í; osztj. V at, DN o£, Kaz. oë, O as ; vog. AK os, P oë, Szo. ős -c&-95. m. esküsz- 'schwören, beeiden'; votj. uëjaï-; zürj. oëki-; osztj. O isdk-; vog. TJ «.£&-, AK ësy-, P Jeü-, Szo. ësy-96. fi. AeíH 'Weile'; mord. E M ska; votj. coz; zürj. cez, cez 97. fi. katkea-, katko- 'brechen'; é. katke-; cser. KH kdëkeôa-, U B kuëkeàa-; votj. kwackal-, kwackal-98. fi. katkera 'bitter'; lp. N guoccâ, L kuohtsa, T Hcc, Kid. Mcc, Not. kuohc; cser. KH ßac;?, U &oco, K &oco; votj. fei 99. fi. katku 'Geruch'; é. katk; mord. E kacamo, M kacam 100. fi. kätke- 'verbergen'; é. kaik; mord. E kekëe-, M keëe-101. fi. &o£ßa 'Adler'; lp. N goaskem; mord. E kuckan, M kuckan; cser. KH kuckdz; votj. ÄWC; zürj. &wc 102. fi. Hí&e- 'jäten, aufreißen'; é. kitku-; lp. N gâske-, L kaskë-; mord. E M 103. é. kitkita- 'eine Haut zum Trocknen ausspannen'; lp. N gieëka, geska, L këëka- ; cser. KH kecke-, U kicke-104. fi. notka, notkea 'biegsam, elastisch'; é. nőtke; lp. N njoas^ke; mord. E M nucka-105. fi. ^äißä 'Stummel, Stumpf; lp. N bœslke ; mord. E M^ec&e-; cser. KH pdckä-, TJ pücka-, K pecke-106. fi. ^oi&a 'Schenkel'; é. ^ctf&; lp. N boas^ke, Lpàskë, T pi&ßk, Kid. pudtß-, Not. püfaUkE 107. fi. puhko- 'durschstechen', puhki 'quer durch'; é. puhke-; votj. 6^'CÄ;-, besk-; zürj. fo'cH-108. fi. _pw£Ä:* 'Rohr, Röhre'; é. ^wiÄ:; lp. N bqs%â, L pâskà; mord. E pocko, M pocka; cser. KH j)5c, U ^mc, K _pwc -cr-109. fi. &eArä, ßeirä 'Rolle'; é. &e7&r, kedr ; mord. E siere, scere, M kiëtïr