Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Honti László: Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről [Bemerkungen zu den Vertretungen der Sibilanten und Affrikaten der finnisch-ugrischen Grundsprache] 3

A FINNUGOR ALAPNYELVI SZIBILÁNSOK ÉS AFFRIKÁTÁK KÉPVISELETEIRŐL 15 -kc-110. fi. haaksi 'Fahrzeug, Schiff; mord. E sakë, cake, M cakske -nclll. fi. häntä 'Schwanz', 1. 67. 112. fi. nyj. juntu 'Pfad'; osztj. Kr. jus, O jos; vog. (KANN.) AK jcê, P jas, (MUNK.) P jas, É jos 113. m. keskeny 'schmal, eng'; lp. N gœecce, T kience, Kid. kleine, Not. kiecc (lehetséges, hogy a magyar szó a nyj. keshed- 'fadenscheinig od. abgenützt werden' (48) igével függ össze, 1. MSzFE) 114. fi. kynnys 'Schwelle'; é. künnis; lív kíndeks; lp. I kö(Dzaß; mord. E kerjks, ker\s, M ker\ks, kenciks, vö. fi. kynsi 'Nagel' (115) 115. fi. kynsi 'Nagel'; é. küüs (gen. küüne, küüse); lív kïntà, kűnts ; lp. N gâ^gâ, Kid. keüDtsA ; mord. E kenze, M kenzä; cser. KH kde, U küé, K kûc; votj. gizi; zürj. giz ; osztj. V kont, DN köne, Kaz. kös, O kos; vog. TJ Mws, AK käns, käs, KK ßäws, FK käs, P AL &o\s, ÉV DV känS, FL Szo. kos 116. fi. kyntä- 'pflügen'; é. künda-; cser. U künce-, M kűnze-117. fi. mettos 'Turteltaube'; é. mőtus; osztj. Kos. mânèim; vog. AK mänSdm, Szo. mansin 118. mord. E panzo-, M panze- 'aufmachen, öffnen'; cser. KH paca-, U poca-, K poca-; osztj. V punt-, DN puns-, O pus-; vog. TJ pöns-, AK püns-, P puné-, Szo. puns-119. fi. sowsar 'Floh', 1. 11. 120. lp. N vagige- 'go', L vaddsê-, T Kid. väince-, Not. väicce-, A vaince-; cser. KH wanse-, U wonce-, M wonce-; votj. t>$|-, f«z-; zürj. vug-; osztj. V imi-, DN W72Í-, O ws-, wus-; vog. TJ AK ows-, P wuns-, Szo. w?is-rc-121. fi. &arÄi 'Egge'; mord. E &wrc£ (plur.), M karca-; cser. KH ßarsa 122. fi. verha, verho 'Decke, Hülle'; mord E orsta-, orca-, M urêta-8. STEINITZ (FgrKons. 16—7) es COLLINDEB, (CompGr. 137, 139) tétel-szerűen megfogalmazták, hogy az alapnyelvben volt íic ~ c és ÍÍC ~ c váltakozás. Ezen megállapításukat arra a közismert tényre alapozták, hogy bizonyos etimológiai szócsaládokban egyes nyelvekben e hangkapcsolatok folytatóival, másokban pedig csak az affrikáta folytatóival találkozunk. A magyarban rendszerint né >> gy, az obi-ugor nyelvekben pedig paradigmatikus jelenség, hogy a ,,nazális + rés- vagy zárhang" kapcsolat elveszíti nazális elemét (1. STEINITZ, FgrKons. 16, bővebben: Uő, OVE I., OstjChr.2), ill a nazális nélküli forma meg is szilárdulhatott. Az őspermiben általános denazalizacio következett be (1. RÉDEI: ALH. XIX, 328—9). Váltakozás tapasztalható a cseremisz paradigmában (BEKÉ, CserNyt. 99—; STEINITZ, FgrKons. 16) és a finn szóképzésben is. Sok etimológia arról tanúskodik, hogy a cseremisz őrzi, ill. elvesztette, míg a mordvin megőrizte az említett mássalhangzó-kapcsolatok nazálisát. A lapp és a finnségi nyelvek ugyancsak kettősséget mutatnak. Mindez - természetesen nem jogosít fel bennünket arra, hogy uráli, finnugor, ugor, finnpermi, finn-volgai kori alapalakok rekonstruálásakor egyes nyelvekben Tic-vel, nc-vel, másodikban pedig csak c-vel, c-vel számoljunk. A finnben például