Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 416

422 BEDÉI KÁROLY eben noch (V.)' és a votj. (BopucoB, y/JUViypT KbmjiiOKaM) velié 'TOJibKO HTO' rokon nyelvi megfelelőjéül. 2. Noha ez az egyeztetés mind hangtani, mind jelentéstani szempontból kifogástalannak látszik, valójában mégsem az. A votják szónak ugyanis Bo-BISZOV szótára szerint egyes nyelvjárásokban vilié, ill. vilié alakja is van és a jelentése sem csupán 'TOJibKO HTO', hanem 'cHOBa, BHOBb' is. A votj. vilié, vilié eredetére nézve mind 'TOJibKO HTO', mind 'cHOBa, BHOBb' jelentésében kétségtelenül a votj. (MŰNK.) Sz. vil, K. J. G. vil 'új, friss; neu, frisch' -iè elativusragos alakjával azonos. Mármost az a kérdés, hogy függhet össze hangtanilag a votj. vilié, vilié alakkal a votj. velié és a zürj. velïé stb. A zürj. első szótagbeli e őspermi *ù > *ô (>zürj. e) hangváltozással jól megmagyarázható; vagyis a zürj. velié, velié hangtanilag levezethető a zürj. vil 'neu, frisch' elativusragos alakjából. A veliéti, veliéti -ti, -t'i eleme transitivusrag (FUCHS: FUF. XVIII, 207). Ám az őspermi *ö folytatójaként a votj. velié alakban nem e-nek, hanem o-nak kellene lennie (erről. 1. RÉDEI: NyK. LXV, 371 kk.). Nem lehetetlen, hogy a votj. e az — egyaránt előpermi *ä-re visszavezethető — őspermi *ő (>»votj. o, a) és *e (>>votj. e) analógiás keveredésében, illetőleg'őspermi *o >* *e átcsapásban leli magyarázatát. Bárhogy is álljon a dolog, a votj. velié 'TOJibKO MTO' nehezen választható el az azonos jelentésű (és hangtanilag szabályos!) vilié, vilié alaktól. A votj. velié és a vilié, vilié etimológiai azonossága mellett szól az is, hogy a votj. vil, vil 'neu' szónak — MUNKÁCSI szótára szerint is — nemcsak K. vilié, viliéen, hanem Sz. G. velié ragos alakja is van. Az -l- a várható szabályos l helyett talán disszimiláció útján keletkezett. — Fenti származtatásunkat jelentéstani szempontból jól támogatja a zürj. (FOKOS—FUCHS) Ud. vilen 'erst dann, erst damals', mely a zürj. vit 'neu' melléknév -en instrumentalisragos alakja. Vö. még ném. neulich 'minap, múltkor, nemrég' ~ neu 'új', ang. newly 'nemrég, minap' ~ new 'új'. 146. Votják gondir 'Bär' A votjákok a medvét a következő szóval nevezik meg: (MŰNK.) SZ. gondir, K. gonder 'medve; Bär'; (WICHM.) G. Uf. gondîr, M. J. MU. gondir 'id; auch Personennahme, welcher oft mit russ. Andrej wiedergegeben wird (G.)'. Nyilvánvaló, hogy ez az elnevezés is tabu eredetű, ugyanúgy, mint az uráli nyelvek különböző 'medve' jelentésű szavai. Tabuisztikus okokkal magyarázható az is, hogy némelykor egy nyelven, sőt egy nyelvjáráson belül is több elnevezés használatos a 'medve' fogalmára (így; pl. az obi-ugor nyelvekben). Mindez eléggé közismert, ezért talán felesleges példákkal is illusztrálnunk. Különben is jelen esetben a votj. gondir eredetének a tisztázása a feladatunk. Véleményünk szerint a votják szó a gon 'Haare (am Körper), Gefieder' + tir (K. ter) 'voll' összetételből keletkezett a szóbelseji helyzetben bekövetkezett t >á zöngésüléssel. Eredeti jelentése: 'szőrrel teli; voll von Haaren' lehetett. Jelentéstani szempontból vö. osztj. (KT. 97) DN. osúd 'Pelz' ~ Ni. osúd 'Schafpelz, Bärenfell' <<* 0. ásni 'Bär'. Eredeti jelentése 'szőrrel teli; voll mit Haaren' lehetett. Az összetételt alkotó elemek alapján a zürj énben *gentir vagy *gendir alakot várnánk. De ilyen nincs. Van azonban a zürj énben egy olyan szó, amelynek hangalakja nagyon emlékeztet a votj. gondir-m,: (WUo.) Ud. gundir: eus g. éornitan 'du sprichst wie ein g (d.h. un-