Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 416

SZÓFEJTÉSEK 421 gyarázatát. A (SzrSzlK.) I. KSz. ker 'rpyAHafl KOCTÍ> (y IITHU)' feltehetőleg a (WUo.) Sz. kera-dod' Schlitten zum Fahren der Menschen . . .' [~ *'Brustbein des Vogels', 1. a keja-dod, kora-dod összetételek hasonló jelentéseit] összetétel ker a előtagjából keletkezett elvonással. 144. Zűrjén kejin, votják kijön 'Wolf A zürj. (WUo.) V. I. Ud. Sz. Pécs. Lu. Le. P. kejin, V. Pécs. P. kein, (GEN.) KP. kőin 'Wolf és a votj. (MŰNK.) SZ. K. kion, (WICHM.: FUF. XII, 131) Ú. MU. M. kijön, M. I. kion, G. híjon ua. szót WICHMANN (i. h.) a lapp (LEEM) gaidne (tbsz. gaineh) ua. szóval vetette egybe. WICHMANN egyeztetését elfogadja UOTILA (MSFOU. LXV, 264, 267, 382, SyrjChr. 93) és az ESzK. is. A lapp szó csak LEEMnél fordul elő, a későbbi szótárak nem ismerik. Az egybevetés helyességében nem csupán a lapp gaidne hapax volta miatt kell kételkednünk, hanem azért is, mert aligha lehetséges, hogy a finn-permi alapnyelvnek közös szava lett volna a farkas megnevezésére. Egyébként — mint várható — uráli, illetőleg finnugor vagy akár ugor korig visszavezethető 'farkas' jelentésű szót sem ismerünk. Tudjuk, hogy a finnugor nyelvekben — legalábbis az ismert etimológiájú szavak mind erre utalnak — az egyes nyelvek (ül. nyelvcsoportok, pl. finnségi, permi) külön életében keletkezett tabu eredetű elnevezések használatosak a farkas megnevezésére. A zürj. kejin és a votj. kijön, kijön szintén tabuisztikus eredetű, az őspermi korban létrejött szó lehet. A zürj. -in ^ votj. -on minden kétséget kizáróan a zürj. -an <~ votj. -on deverbális igenév- és főnévképző ritkábban előforduló alternánsa. Az -in, (jésített mássalhangzó után) -in található például a következő szavakban: zürj. keltin 'kleines Zugnetz' —•> votj. kaiton 'Zugnetz', tojin, tojin 'Mörserkeule' ~ votj. tujon ua. Az -in, -in képzőalternánsról 1. BÉKE: NylOK. VII, 5 kk.; A. KÖVESI, PermiKépz. 252. Igaz, hogy az -in -in alternáns túlnyomórészt eszköznevekben jelentkezik, de tekintettel a zürj. -an "w votj. -on képző nomen agentis jelentésére, valószínű, hogy egykor az -inj-in forma is előfordulhatott ilyen funkcióban. A zürj. kej- 'v votj. kij-, ki-, kij- alapszó etimológiailag azonos lehet a zürj. (WUo.) V. Sz. Lu. I. P. Ud. kij- 'fangen' ige őspermi előzményével (*kûj- > *kôj-). A zürj. e ^ i hangmegfelelésről, ül. magánhangzó-váltakozásról 1. RÉDEI: NyK. LXV, 371 kk. A votj. kijön i hangja a rákövetkező j palatalizáló hatásával magyarázható. A zürj. kein, KP. kó'in, votj. kion alakban intervokalikus -/- esett ki. A zürj. kejin ~ votj. kijön, kijön stb. « őspermi *kojan "*-> *kújan) eredeti jelentése 'fogó (állat); fangend(es Tier)' lehetett. Hasonló jellegű tabuisztikus körülírásokkal nevezik meg a farkast az obi-ugor nyelvekben is (1. RÉDEI: NyK. LXV, 395—6). 145. Zűrjén vel'is, vel'is 'jetzt erst' 1. V. I. LiTKiN és JE. SZ. GULJAJEV nemrég megjelent zűrjén etimológiai szótára (KpaTKuM STHMOJiorimecKHH cjioBapb KOMH H3biKa. MocKBa, 1970; rövidítve ESzK., 1. fentebb) a finn vali 1. 'Zwischenraum, Lücke', 2. 'Pause, Zwischenzeit' szót adja meg a zürj. (WUo.) V. Sz. vel'ié, V. Ud. vel'ié, P. vel'i'é 'jetzt erst (V. Sz. Ud. P.), erst dann (V.), gerade jetzt (V. Ud.)', V. Sz. velïét'i, Pecs. veïiéti, Lu. velï'étï 'jetzt erst (V. Sz. Lu.), erst dann (Pecs.),